Félreértettél.  Ezt elhiszem, és már korábban is mondtam, hogy kívánom, hogy mindig maradjon így!

 

  Csupán azt mondom, hogy mi férfiak nem azt értjük a dolgokon, mint Ti nők.

Egyszerűen nem azonos a valóság tudatunk.. Gondolom ismered a mondást:

       "Mi azért viselünk nadrágot, mert minden férfi, egyszerre mindkét

lábával legalább 5 centire a levegőben áll, a nők azért szoknyát, mert mindkét lábuk

szilárdan a talajon van.."

   Ebből az alapmentalitásból következően hiába beszéled meg a pároddal..

Mindaddig amíg valóságossá nem teszed a lehetőségét, fel sem fogja

mit is akarsz neki mondani. Legtöbb férfitársam számára a gyerek addig nem is létezik, "amíg nem lehet focizni vele", vagy konkrétan nem mehet ki a meccsre,

mert a kicsi miatt nem lehet.  Ez nem hiba, ilyenek vagyunk. Az a csoda, ha

egy apuka már megfogantatás környékén létező valóságként fogja fel a babát.

   De közüllük is legtöbben csak a fia megszületését ünnepli, néhányan

pedig  ( különösen igaz ez a negyedik kislány esetén) hagyják magukat

vígasztaltani a haverokkal, mert lányuk született..