Kedves Lakótársaim!
Pénteken szembesültem először a közös képviselet igazságtalanságával, és olyannyira megrázott, hogy egy egész hétvégére volt szükségem romjaimból felépülni.
Tanulság kedvéért fontosnak tartom megosztani Veletek!
November 19-én átvettem a kis lakást, és repeső szívem minden gondolatát arra koncentráltam, hogy a kéréseknek megfelelően mindent azonnal elintézzek, amit a bűvös kék dossziéban találtam. Elmentem az elektromos művekhez, lejelentettem a gondnoknak amit kellett, meg beadtam az igénylést a vízóra átírásra.
Teltek a hónapok, nem jött sem a vízdíj, sem a csatornadíj.
Január végén megkaptam a levelemet, hogy hívjam fel ezt és ezt a számot, hogy plombálják a vízóráimat.
Kicsit aggódva kérdeztem a dolognak utána, mire a házban lakó kedves barátom (akinek ezúton is szeretném megköszönni, hogy egyengeti az utamat a NAGYBETŰS ÉLET rögös útján) hogy ez csak azokra vontakozik, akik dec 12 után juttatták el a szerződést.
Ettől kezdve teljesen megnyugodtam, hiszen a november 21 körüli napokban (+/- 2 nap) én bedobtam.
Megint teltek a hetek, és kezdtem furcsálni, hogy még mindig semmi. Újra utána kérdeztem a vízműveknél, és kiderült, hogy a szerződésem január!! 22-én érkezett be. Megmondom őszintén egész normálisan fogadtam a dolgot, mert ez számomra egyértelmű bizonyíték volt, hogy nem én hibáztam.
Felhívtam a közös képviseletet, ahol közölték velem, hogy akkoriban kevés igénylő jött be,(az nemtudom hogy lehet, mert sokan vettük át abban az időszakban a lakást) és azt mégsem várhatom el, hogy egyenként rohangáljanak a vízműhöz.
És mivel ők nem tudtak arról, hogy ha később ér be, nekem fizetni kell, nem is tartották fontosnak. (ez is érdekes, hiszen nekem addig gyűlik a számla)
Megmondom őszintén, ezt már nem fogadtam olyan nagyon normálisan, konkrétan azthittem ez valami vicc.
Záró mondatként azt kaptam, hogy nem áll módukban kifizetni ezt a költséget helyettem, még ha akkor is dobtam be azt a papírt, hiszen erre semmi bizonyíték nincsen.
Nincs is. Én azt mondom, bedobtam. Ők meg, hogy biztos?
Hát igen. Ennyi a történet. Nem biztos...
Ismeritek azt az érzést, hogy valami azért bánt, mert ellenkezik az elveitekkel?
Nem a 4590 forint a gondom, hanem az elv. Milyen eljárás ez?
Hamano, kérlek ezentúl arra is taníts, hogy nem lehetek az igazság bajnoka...