Tudom, hogy egy család költségvetése nem hasonlít egy 60 ezres város költségvetéséhez, de szerintem mégiscsak "parasztlogikával" érthető meg ez utóbbi működése is.

 

Ha egy családban mondjuk a feleség (de tőlem lehet a férj is:) a "kasszafelelős", akkor kb. tudja, hogy havona mennyi bevételre számíthat, és azt is tudja, hogy milyen kiadásai lesznek.

 

Ha egyszercsak - mondjuk csőtörés miatt, vagy vihartól, tűztől, elhasználódott villanvezetéktől stb. eredő kár  miatt -  rendkívüli kiadása lesz, akkor a következőt teheti:

 

Hozzányúl az eddig megtakarított pénzhez, ha az elég a rendkívüli kiadás fedezéséhez.

 

Ha nincs megtakarított pénze, vagy nem elég a rendkívüli kiadához, akkor elgondolkodik, hogy milyen kötelezettségét halaszthatja. (Mivel "likviditási problémája" van.) Tudja, hogy ha két-három hónapig nem fizeti mondjuk a vízdíjat, attól még lesz vize: felszólítják, haladékot kér stb. Ha nem fizeti ki a lakbért, attól még nem fogják kilakoltatni azonnal, ha nem fizeti a családi házért (gépkocsiért, hűtőszekrényért, televízióért stb.) felvett hitelt.

 

 Lehet azt mondani, hogy ezzel kockáztatja a gyerekei (a család) "biztonságát". De az, akire bízva vagyon a család "kasszája", az még élhet azzal a lehetőséggel, hogy hitelt vesz fel. Gondolhat arra is, hogy legrosszabb esetben eladja az autót, a vikendházat stb., másodállást vállal, de számolhat azzal is, hogy emelkedik a fizetésük stb.

 

Ha a családi kasszához mondjuk felnőtt korban lévő gyerek a rezsihez rendszeresen hozzájárul, nem fogja azt mondani, hogy elsikkasztotta (hűtlenül kezelte) a pénzét.