A cicákhoz sajnos nem értek semmit. (Néhai nagyapám szerint ők is nevelhetők, amiben lehet valami, mert neki olyan cicája volt, aki ha bement a kamrába, nem nyúlt semmihez, pedig ott lógott a sok finomság.) De szerintem egy cica nem is tapossa ki a növényeket. Vagy mégis?

A kutyuknál a  lényeg a következetesség, hogy ha belemennek, mindig rászólni,  rámutatva mondani sokszor, hogy nem szabad, ilyesmi. Ha kikerüli, dicsérni, dicsérni. Nekem eddig bejött.

A mostani kuttyunk menhelyről kb. egyévesen kihozott ebke, vele mondjuk kicsit tartottam a dologtól, mert ráadásul kotorék a lelkem, de fantasztikusan gyorsan megtanulta, mit nem szabad. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy annyira hálás a szeretetért, és annyira meg akar felelni nekünk! Mikor először kivittük a telekre, jóízűen belecsurrantott a gyerekek homokozójába, mire rosszallóan rászóltam: "Na de Fruzsina!!" Erre rám nézett (irtó szemrehányó tud lenni a pillantása), sürgősen bekaparta a pisit, és úgy tett, mint aki nem is csinált semmit... És azóta soha többet nem pisilt oda. :-)) Nagyon féltem, hogy ásós lesz, de egy-két kísérletnél rászóltam keményen, azóta hanyagolja. Illetve azt megengedtük neki, hogy a homokozóban ásson, azt nagy élvezettel műveli is időnként, de máshol sehol.

Szerintem megéri egy-két hónapot rászánni szükség esetén, megtérül az energia az együtt töltött évek alatt.