"Egy patinás klubban a tagok nem kockáztatják saját hírnevüket azzal, "ma betelefonáltam a Juniorba...Ja maga Érdről beszél..., örüljön hogy kap a gyeek egyáltalán enni..." Ez a beírás az elsőtől az utolsó betűig hazugság."

Másképp látom. Ez itt nem egy "patinás klub", hanem csak úgy egyszerűen egy roppant nyitott klub. Nem kell a belépéshez ajánló, nincs őr a kapuban. Az jön be, aki akar. Volt aki úgy érkezett (nem is egy :)), hogy köszönés helyett be...tt egy kézigránátot. Kapott is érte hideget-meleget, megérdemeltet, meg talán annál többet is. Tudod ez nem egy angol felsőháziakból álló klub. Járnak ide nyugdíjas pedagógusok, kiválóan képzett és sikeres jogászok, meg egyszerűen csak jó haverok, akiknek még azt sem tudjuk mi a szakmája. Időnként csöndesen beszélgetünk, máskor hevesen vitatkozunk, még hajba is kapunk.

A kézigránátosok közül aztán van aki észleli: ez nem az ő társasága és elpárolog. Másokkal meg összecsiszolódnak a "régiek".  (Vannak persze sokan, akik eleve úgy érkeznek, ahogy szokás: köszönnek, ismerkednek, nem akarják egyből megmondani a frankót, hanem előbb megismertetik magukat, a véleményüket, hitelt szereznek a többiek előtt ... tudod, ahogy ezt leginkább szokás!)

Meg tudod ez egy olyan klub is, ahol ismerjük már egymást annyira, hogy tudjuk, ha a másik azt mondja: betelefonáltam a Juniorba, akkor az úgy is van. Nem várjuk el tőle, hogy ezt be is bizonyítsa - tudod, ez egy klub.

Ha meg valaki egy még csak nemrég érkezett követelődzésére, - hogy bizonyítson, - csupán vállat rándít: ha nem hiszed járj utána, egyikünk sem kezdi hajtogatni: az elsőtől az utolsó betűig hazugság! Ez egy olyan klub, ahol ez nem szokás.

Lehet, hogy más klubokban más a szokás, oda biztosan olyanok járnak, akik azt kedvelik.