„Mondjátok csak, a hatti és a hettita az nem két különböző nép.”
The Hittite kingdom, or at least its core region, was apparently called Hatti in the reconstructed Hittite language.
Vagyis a Hettita Birodalmat, legalábbis annak központi területeit hettitául „Hatti”-nak nevezték. Ahogy a szumír területeket is „Szumír”-nak hívták. Nemcsak látszólag („apparently”). Ez egy alattomos beszúrás. Ha egyszer a hettita szövegekben „Hatti” szerepel az állam neveként, akkor azt az államot úgy is hívták.
The Hittites should be distinguished from the Hattians, an earlier people who inhabited the same region until the beginning of the 2nd millennium BC and spoke a non-Indo-European language – conventionally called Hattic.
A hettitákat tehát megkülönböztetik a korai, nem indoeurópai nyelvű hattiktól. Nézzük meg, milyen alapon.
Hittites or (more recently) Hethites is also the common English name of a Biblical people (חתי or
HTY in the consonant-only Hebrew script), which are also called Children of Heth (בני-חת,
BNY HT). These people are mentioned several times in the Old Testament, from the time of the Patriarchs up to Ezra's return from Babylonian captivity. The archaeologists who discovered the Anatolian Hittites in the 19th century initially believed the two peoples to be the same, but this identification is still disputed.
Az Ószövetségben az „iszonyat fiai”-nak is mondják őket. Ebben a dokumentumban a pátriárkák korától „az Írástudó” (Ezra) Babilóniából történő visszatéréséig gyakran kerülnek szóba. A héber „Heth” etimológia egyébként hasonló ahhoz, mint amit az avarokkal kapcsolatban terjesztettek a középkorban: hogy tudniillik nevük azonos volna a ’kapzsi’ jelentésű latin „avarus” szóval (ami mellesleg illett rájuk, figyelembe véve, mennyi aranyat kipumpoltak pl. a bizánciaktól).
Most jön azonban a lényeg: Azok a régészek, akik a hattikat a XIX. században felfedezték, a hatti és a hettita népnevet eleinte azonosnak gondolták. Az idézett honlap szerint „ezt az azonosítást még vitatják”. Ami önmagában is érdekes. Még különösebb azonban, hogy – mint fentebb láttuk – ennek ellenére az összefoglaló elején a szerzők azt sugallják, mintha a „hatti” és a „hettita” népnevek mögött rejlő etnikumok különböző volta kész tény, megfellebbezhetetlen történeti igazság volna.
The Hattians were an ancient people who inhabited the land of Hatti in Asia Minor in the to 2nd millennia BC. They spoke a non-Indo-European language of uncertain affiliation called Hattic (now believed by some to be related to the Northwest Caucasian language group). They eventually merged with or were replaced by the Hittites (Hittites: the language of the Hittites and the principal language of the Anatolian group of languages), who spoke the Indo-European Hittite language.
Ki kell itt emelnünk, hogy a „bizonytalan hovatartozásúnak mondott nem indoeurópai” hatti nyelvet egyesek az északnyugat-kaukázusi nyelvi csoporttal hozzák összefüggésbe. Emlékeztetünk arra, hogy a méltatlanul elhallgatott Mészáros Gyula ugyancsak ezen népcsoport körében végzett helyszíni nyelvi vizsgálatokat, ami után megállapította, hogy a hatti nyelv legközelebbi élő rokonai ezek körében, elsősorban a päkhi (ubüh) népnél keresendők. „…a Maeotis keleti partvidékének és a Kubán-medencének eme čerkes, abcház és päkhi nyelveit az antik irodalmi hagyomány még a Kr. u. I. században is kifejezetten skytha nyelv néven ismerte. Plinius ebben a korban a Tanais folyónak skytha nyelvi Sin(us) nevéről tud. Az is köztudomású volt még ebben a korban, hogy a Maeotis-tenger Temarunda nevét szintén az ún. skytha néptörzsektől nyerte” – írta 1938-ban.
Arra pedig, hogy a hattikat beolvasszák vagy felváltsák a hettiták („they eventually merged with or were replaced by the Hittites”), semmi szükség nem volt, miután a „hettita” csupán egy enyhén torzult változata a „hatti” népnévnek.
A hettita nyelv indoeurópaiságának cáfolatára majd igyekszünk még kitérni.
The Hattians may have been connected, in language and proximity, to the Khaldi/
Kardu. The Khaldi (and the related Khalib/
Chalybes) are considered to have been one of the oldest Ibero-Caucasian (possibly West Kartvelian) tribes (4th–2nd millennium BC), the oldest indigenous population of the south-eastern shore of the Black Sea. The modern name of the South Caucasian ethnic group inhabiting this area is Laz (or "Chani" in Georgian). They may also have been related in language and proximity to the Hattians…
Vagyis a hatti a káld (kárd) néppel, ill. a dél-kaukázusi nyelvekkel is rokonságban áll. (Vö.: galdu, azaz kaššu; kurd, kár, hurri, khaldaiosz stb.)
Forrás: http://www.absoluteastronomy.com/reference/hittites 