Hát igen, a felsőoktatásban tanulók létszáma az Orbán-kormány idején kezdett el drasztikusan felduzzadni. Ha jól emlékszem, Pokorni azt vizionálta, hogy a fiatalok 60-70 százaléka tanuljon egyetemen vagy főiskolán. A növekedést az államilag támogatott keretszámok jelentős emelésével, a költségtérítéses képzés engedélyezésével (az egyetemek-főiskolák saját hatáskörben dönthettek arról, hogy az állami kereten felül hány diákot vesznek föl az adott szakokra, vagyis érdekeltek voltak minél több "pénzes" diák felvételében, így a felvételi pontszámok is alacsonyabbak lettek) tudták elérni. A tandíj eltörlése olyan kis tételt képviselt (havi 2-3 ezer ft, ha minden igaz), hogy ez nem tette vonzóbbá a továbbtanulást. A diákhitel bevezetése jóval többet segített, bár szerintem a diákok elkezdték magukat ésszerűtlenül eladósítani, számos olyan embert ismertem, aki pl. a diákhitelt nyaralásra, piázásra szórta el. A diplomás munkanélküliség növekedéséért, a túlképzésért, ha már valakit hibáztatnunk kell, az az Orbán-kabinet, mert túl gyorsan duzzasztotta fel a hallgatói létszámot, nem ügyelve a piaci igényekre.

 A ballib kormány tehát kész helyzetet örökölt. Azonban nem vett el semmit a diákoktól, megmaradt a diákhitel és az állami finanszírozás is. A piaci alapkamat azonban nőtt, ezért nőtt a diákhitelé is, a kormány nem növelte a kamattámogatást, viszont növelte a felvehető legmagasabb havi összeget (25-ről 30-ra). A diplomás minimálbér bevezetése ma tisztességes bérezést biztosít minden pályakezdőnek, bár emiatt a cégek kevesebb diplomást alkalmaznak "kuli"-munkákra (könyvelés, adminisztráció). A kétszintű érettségi bevezetése lehetővé tette, hogy a törekvő diákok többlettanulás (emelt szintű érettség-felvételi) többletpontokat érjenek el, a vizsgán elsősorban a készségekre koncentrálnak, nem a tárgyi tudásra. Bár szerintem emiatt pl. az emelt szintű történelem vizsga bűnösen könnyű.

 Hibának tartom, hogy a nyelvvizsgákért több többletpontot adnak, mint régen (középfokúért 7, felsőért 10), mert bár nyelvtanulásra motiválja a diákokat, viszont nem veszi figyelembe az eltérő anyagi lehetőségeket (iskolán kívüli tanfolyamok, különórák, külföldi nyelvtanulás) és nyelvi képességeket (a jó nyelvkészségűek akár két-három nyelvvizsgát is letesznek az érettségiig, aztán tarolnak a sztárszakokon, miközben én mehetnék a sunyiba az egyszem középfokúmmal). A bolognai rendszer révén idén kevesebb lett a szak, ez csökkentheti a túlképzést és a munkaerőpiaci igényekhez jobban fog igazodni.