Epheszoszt is a hattik alapították?
The oldest finds are from the Neolithic Age dated 6000 years before Christ, found at the Çukuriçi Höyük. There was a Hittite settlement on top of Ayasuluk Hill from the Old Bronze Age. The name was then Apasus, according to Hittite inscriptions found there. Linguists believe the name Ephesus came from this Hittite name.
Forrás: http://www.itw.com.tr/html/ephesus_main.html
Queen APASUS (again a Hittite name), who was one of the leaders of these Amazons, made a fast expedition to the western part of this land to assist the local peoples defending the city of TROY but loosing the battle, they came down to this area where Ephesus of present day is located and built a small fortress which was intended to heve been used as a base in the future but they never made it back. So, since she was highly respected by the local people, they gave her name to the city. As noticed, all these three names (APASA or ABASA, APASUS & EPHESUS) are same name meaning "Honey Bee" which was struck on the coins of the 3rd city of Ephesus representing "industriesness".
Forrás: http://www.turkey90.com/izmir/selcuk/efes/history/history2.html
Ezekről az amazonokról – akikkel a görögök is háborúzgattak olykor a kis-ázsiai óhazában – már tavaly idéztem Iustinust (II, 4) az „Amazonok” topikban (21–22. hsz.):
Iustinus írja Trogus Pompeius nyomán: „…a közbeeső időben a scytháknál két királyi ifjú, Plinus és Scolpitus az előkelők pártütése következtében száműzetésbe ment, és óriási csapat ifjút vitt magával. Ezek a pontusi Cappadocia partvidékén, a Thermodon folyó mellett telepedtek le, és Themiscyra síkságát meghódítva, megszállták azt. Itt sok éven át hozzászoktak ahhoz, hogy a szomszéd népeket fosztogassák, de a népek összeesküvése folytán kelepcébe estek, és lemészárolták őket. Ezeknek a feleségei, amikor látták, hogy száműzetésükben ráadásul még özvegyi sorsra is jutottak, fegyvert ragadtak, és először határaikat tisztították meg, majd úgy védekeztek, hogy támadó háborúkat indítottak. A szomszédokhoz való férjhezmenetel szándékával is felhagytak, mivel azt szolgaságnak és nem házasságnak nevezték. Minden korban egyedülálló tettet hajtottak végre: államukat férfiak nélkül, sőt a férfiak megvetésével is meg tudták védelmezni. És hogy az egyik nő a másiknál ne tűnhessen szerencsésebbnek, megölték azokat a férfiakat, akik otthon még életben voltak. Megölt férjeikért a bosszút a szomszédok kiirtásával hajtották végre. Ekkor, miután a békét fegyverrel biztosították, hogy népük ne pusztuljon ki, a szomszédos népek férfiaival háltak. Ha fiuk született, megölték őket, a lányokat pedig a saját maguk életmódja szerint nem semmittevésre, de nem is gyapjúfonásra, hanem fegyverforgatásra, lovaglásra és vadászatra tanították; a csecsemők jobb emlőjét kiégették, hogy ne akadályozza őket a nyilazásban. Ezért nevezik őket amazonoknak.” (Horváth János fordítása Bollók János korrekcióival; Marcus Iunianus Iustinus: Világkrónika a kezdetektől Augustusig – Fülöp király és utódainak története; Helikon, Bp., 1992, 26–27. o.)
Eszerint az amazonok egy hattik közül kiszakadt néprész. Nem találtam viszont Iustinusnál a következő idézet forrását, pedig Röhl mintha újfent tőle citálna könyve 19. oldalán, a libüai amazonokról szólva. Ezek kisgyerekkorukban szintén leégették leányaik mellét, „hogy életük virágkorában ne nőjön ki, mert a mellkasból kidomborodó kebel nem csekély akadály a háborúban, és éppen ezért, mivel megfosztották őket a keblüktől, nevezték őket a görögök amazonoknak”.
Az idézetből világos, hogy az „amazon” görögös népnév. A „mazosz” jelentése ógörögül ’mellbimbó’, az „a” pedig fosztóképző. Így a megjelölés értelme a történeti kútfők tükrében felettébb egyértelmű. Röhl mégis más etimológiákat erőltet mondvacsinált ürüggyel: „Ezzel a nyelvtörténeti magyarázattal szemben az utóbbi évtizedekben egyre több kétely vetődött fel. Mivel az amazonok bizonyosan nem görögül beszéltek, a magyarázat (a-mazón = mellnélküli) egyre valószínűtlenebbé vált. Amellett az a-maza arra is utalhatott, hogy az amazonok nem fogyasztottak árpát (maza). Számos indoeurópai nyelvben vannak „Hold” jelentésű szavak, amelyek hasonlóak az amazon elnevezéshez: a Hold például a kaukázusi cserkeszek nyelvén maza, örményül amisz, szanszkrit nyelven masza, és így tovább. Így hát az amazonok Hold-tisztelete, a Hold-kultusz is állhat az elnevezés mögött. Mindegyik magyarázatban van némi logika, hiszen az egyik e nőknek a harcias tulajdonságai révén létrejött uralmára utal, a másik nomád életmódjukra, amíg a harmadik a matriarchális társadalmi formából eredő önérzet folytonosságát hangsúlyozza.”
Tehát az amazonokat Iustinus is a szkütháktól, azaz a hattiktól származtatja: nem voltak mások szerinte, mint a szkíták egy különvált csoportja.
