A feltárt kisplasztikák tanúsága szerint kezdetben a tehenet is hasonló trükkel kellett rábírni arra, hogy borjú nélkül is leadja a tejét. Az első, fejést bemutató ószumír ábrázolásokon azért ül a fejést végző személy az állat mögött, mert annak valamilyen eszközzel – alkalmasint nádszállal – az anusába vagy a hüvelyébe fúj, hogy a tejelést elindító hormonális válasz kiváltódjék. Még jó időbe telt, mire a fejőszék a házi marhák oldalához került át.