(Előrebocsátom, hogy a sztájliszt fogalmával nem vagyok tisztában, én mér öreg vagyok, 58 éves, és elég nehezen birkózom meg az egyre inkább trendi szavakkal)

De ami a homoszexualitést illeti: mi van abban nehéz megmagyaráznivaló, hogy vannak olyan emberek, akik genetikailag a saját nemükhöz vonzódnak? Mi van ebben annyira nehéz? Anno a 3 éves kislányommal ültünk a buszon, amikor velünk szemben egy törpenövésű idősebb nő ült le. A kislányom persze azonnal kérdezett: miért ilyen kicsi ez a néni? Én meg mondtam neki, hogy az emberek különbözőek, van aki kicsire nő, van aki nagyra, van aki túl kicsire, van aki túl nagyra. Bár igyekeztem persze halkan magyarázni, de a szemben ülő asszony ezt meghallotta, és ő is belekapcsolódott, és mondta, hogy látod én ilyen kicsire nőttem csak... és ennyi. Meg volt magyarázva.  

Ez az egész buzizás meg egyéb nekem tényleg már az agyamra megy. Én is haragszom a homokos fiúkra, de csak egyvalami miatt: valahány igazán szeretnivaló fickóval volt dolgom az életben az midn meleg volt basszameg.  Ami meg a hozzá mellékelt elmélkedést illeti itt an kettő darab magyraézat (saját kútfőből, bár az elsőnél vanstatisztika is, de a forrást nem tudom megjelölni sajna).

1- a az emberek 5-10 %-a mér régóta a saját neméhez vonzódik, de eddig erről egyrészt tilos volt beszélni, másrészt még büntetés is járt érte, így rengeteg olyan párkapcsolat működött fú alatt, ami alibiházasság stb volt

2- a Föld túlnépesedésének ez egy természetes vivszekciója, így számolni kell vele és elfogadni.