Részletek a
Kik voltak a szkíták? rovatból:
V.A.Z.E. (11583.): „Hérodotosz: »A szkíták azt beszélik, hogy az ő népük a legfiatalabb [értsd: a Kaukázustól északra, Hérodotosz korában –
V.A.Z.E.], és ez így történt: Az első embert, aki ezen a puszta vidéken élt, Targitaosznak hívták. Azt beszélik azután, de én nem hiszem el, hogy ennek a Targitaosznak az apja Zeusz, anyja pedig Borüszthenész folyamistennek a leánya volt. Targitaosz tehát valahogy így származott, mindenesetre három fia született: Lipoxaisz, Arpoxaisz, és a legifjabb: Kolaxaisz. Uralkodásuk alatt a hagyomány szerint aranytárgyak hulltak alá az égből a szkíták földjére. Egy eke, egy járom, egy harci bárd és egy csésze. Meglátta a legidősebb, és először ő ment közelebb, hogy felvegye, de közeledtére az arany fellángolt. Amikor eltávozott, a második is odament, de az ő közeledtére is elkezdett lángolni. [A két idősebbet] tehát eltaszította magától az arany. Mikor azonban a harmadik, a legfiatalabb ment oda, már nem égett, úgyhogy hazavihette. Erre az idősebb testvérek egyetértőleg a legfiatalabbnak adták oda az egész királyságot. Ettől a három törzstől származik a szkíták három törzse. Eredetüket tehát maguk a szkíták így beszélik el, továbbá mondják, hogy Targitaosztól, első királyuktól Dareiosznak szkíta földre való átkeléséig ezernél több esztendő telt el.« A Kr. e. kb. 450-hez »ezernél több« évet hozzáadva nagyjából megkapjuk az első hatti királyoknak a modern kronológia szerinti uralkodási idejét. Kolaxaisz nevéről a görögös
-isz végződést levágva marad:
Kolaxa. Emlékeztet a magyar
Kalocsa (lat.
Coloca),
Kolozs (város és vármegye),
Kolozsmonostor,
Kolozsvár települések nevére.”
V.A.Z.E. (11584.): „Csak két, ill. két és fél századdal Hérodotosz előtt vonultak ki tömegesen Észak-Szíriából, Kilikiából, miután erős városállamaik itt majd' fél évezreden keresztül a tengeri népek pusztításai után is tovább virágoztak!”
Najahuha (11586.): „Ha a SZKÍTÁKAT INDO-SZKÍTÁKNAK is említik, vagyis IE-népeknek, és magasfokú ÉPÍTÉSZETET TULAJDONÍTANAK nekik, akkor el lehet felejteni a NOMÁDSÁGukat.”
II. Kuri-galzu (11590.): „Ez teljességgel így van, bár az indoszkítákra (kusánok és a társult lovas népek) csak toposzként aggatta rá az utókor a »szkíta« megjelölést. Az igazi szkíták Anatóliában, majd onnan felvándorolva a Duna és a Volga közti részeken éltek.”
Najahuha (11594.): „Az »IGAZI SZKÍTÁK« meghatározást kevésbé értem. Kifejtenéd?”
Laikus888 (11597.): „Az »igazi« szkítákkal kapcsoltban mondanám, hogy Herodotosz határozottan megkülönbözteti a szkítákat a szakáktól és a massagetáktól. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szakák nem lehetnének szkíta eredetűek, de H. korára már egyértelműen más nép….”
II. Kuri-galzu (11600.): „A többiekre csak toposzként alkalmazták a »szkíta« megjelölést, hasonló életmódjuk és harcmodoruk okán. Az igazi szkíták a Hettita Birodalom egyes néptöredékei voltak, akik felvándoroltak a mai ukrán, dél-orosz sztyeppékre Kis-Ázsiából. Vagyis pl. a hunok nem voltak szkíták a szó eredeti, szűkebb értelmében, se a magyarok, se a parthusok (avarok), se a kutrigurok, se a kusánok stb. Ezt nem ártott volna tisztázni mindjárt az elején, a topic megnyitásakor, akkor elkerültetek volna egy csomó felesleges félreértést, és a vita is egységesebb mederben (nem ennyire parttalanul) folyt volna.”
Kadasman-Turgu (11604.): „»…
Herodotosz határozottan megkülönbözteti a szkítákat a szakáktól és a massagetáktól…« Akkor nyilván nem tartoztak eredetileg a szó valódi értelmében vett szkíta közösségbe! Hérodotosz alig 200-250 évvel a tömeges szkíta elvándorlás után írt.”
Laikus888 (11606.): „Kedves # Kadasman-Turqu #! BC 800 előtt nem volt szkíta kiáramlás?”
Kadasman-Turgu (11623.): „De volt, csak szerényebb mértékű. Már a Kr. e. XIII. században kisebb szkütha csoportok költöztek Kis-Ázsiából a Kaukázus északi előterébe.”
II. Burna-burias (11624.): „Az ún. tengeri népek támadásai elől.”
