Há'bazmeg,ilyen hosszú és kényelmetlen hazautunk nem is volt mostanában,pedig Nyíregyháza nem is egy mérhetetlen távolság + le is nyomtam megállás nélkül,persze hogy idegből :-(

Nekem még múlt héten,a Debrecen elleni hazain feltűnt,hogy az eddig megszokottal ellentétben bizony nem szaggattuk szét magunkat...Volt már pécsi húszas és paksi majdnemharmincas is az idén,de egyikre sem lehetett azt mondani,hogy ne tettünk volna meg minden lehetségeset a kedvezőbb eredményért.Ne legyen igazam (most se),de szerintem ez az idei három vereség több/több lesz egy szimpla hullámvasútnál,itt valami sajnos elpattant.A meccs hatása alatt még hazafelé csak arra tudtam gondolni,hogy eddig bírtuk el a kritikán alul teljesítő légiósokat - sajnos valószínű: annál azért komolyabb a mezőny és az ellenfelek,hogy Kelley egymaga behúzzon bennünket a nyolc közé :-(

Abszolút nem bántó szándék,pusztán építő kritika,de tegnap Pokesz sem volt a csúcson : Hartvich feleslegesen volt ennyit fenn,Jokszimovics talán egyszer sem töltött annyit időt egyhuzamban a pályán,hogy egyáltalán fölvegye a ritmust + ilyen szétesően sem védekeztünk még az idén...

Talán a legszomorúbb dolog,hogy egy (szintén nem bántó szándékkal a tegnapi ellenfelünk irányába,de) kiesőjelölt csapat ver ránk centerben 25-30 pontot.Ez szerintem elégségesnél sokkal több indok a váltásra,remélem nem az átigazolási időszak lejárta után kezdünk majd el agyalni :-(

HAJRÁ OLAJ FOREVER !!!