Ez minek minősül? Forrás: HVG. 2006/3.

Végső soron a szabad iskolaválasztás jogát is korlátozza a magyar parlament egy tavaly decemberben elfogadott salátatörvénnyel. A szakképzés és a tankönyvellátás mellett a közoktatást érintő törvénymódosítások nyomán ugyanis 2007. január 1-jétől az általános iskolák nem dönthetnek saját belátásuk szerint arról, hogy kit vesznek fel, s kit nem, vagyis - az oktatási tárca megfogalmazása szerint - nem válogathatnak a tanulók között. A körzetükbe tartozó gyerekeket az iskolák továbbra is kötelesek lesznek felvenni, az ez után maradó helyekre viszont hátrányos helyzetű diákoknak kell majd elsőbbséget biztosítaniuk, a még így is betöltetlen helyekről pedig sorshúzással kell dönteni. E módosítás nyomán tehát a szülők számára is szűkül az oktatási intézmények megválasztásának joga: nem válogathatnak az elemi iskolák között gyermekük adottságainak, érdeklődésének megfelelően (az egyházi és az alapítványi iskolákra nem vonatkozik az új regula).

Az egyes intézmények közötti különbségeket csökkenteni kívánó új beiskolázási szabályokkal az oktatási tárca azt szeretné megakadályozni, hogy az iskolák kiválogassák a jobb módú családok gyermekeit. Legutóbb például Kertesi Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia kutatójának egy tanulmánya is alátámasztotta, hogy a szabad iskolaválasztás elmélyíti a társadalmi és etnikai egyenlőtlenségeket. A már első osztályban megkezdődő szelekció egyik következménye, hogy az OECD-tagországok iskolásainak tudását felmérő PISA-vizsgálat szerint Magyarországon 65-70 százalékban határozza meg a gyermek teljesítményét az, hogy milyen iskolába jár, miközben Svédországban csak 7-10 százalékban - érvelt Magyar Bálint oktatási miniszter. Arató Gergely államtitkár pedig úgy fogalmazott a törvényjavaslat vitájában, hogy "nonszensz szakszerűen megállapítani egy 6-7 éves gyerekről, milyen képességekkel, készségekkel rendelkezik". Arról azonban megoszlik a szakma véleménye, hogy az egy év múlva bevezetendő új szabályok mennyire lehetnek sikeresek, a sorsolás például sokak szerint formális és életszerűtlen (HVG, 2005. december 10.). Karsai Péter MDF-es képviselő - mint a parlamenti vitában mondta - már látja is maga előtt az iskolaigazgatókat, akik bekötött szemmel, kalapból húzzák ki a nyertesek nevét, akik a szerencsének hála, náluk kezdhetik meg általános iskolai tanulmányaikat. Szakmai körökben abban sincs egyetértés, hogy az általában tanulási nehézségekkel is küszködő hátrányos helyzetű diákoknak valóban az a legjobb, ha erős osztályba kerülnek.