Jezus nem vetette szemere a judabeli emberkenek, hogy hazudik, amikor azt vallotta neki, hogy ezek maradektalanul betartja.

Mert az az ifjú nem tudta, hogy hazudik. Nem is hazudott. A hazugság nem más, mint szándékos, tudatos tévedés. Ő csak tévedett, de nem hazudott. Ő nem tudta, amit Jézus tudott őróla: 1. parancsolat - "Ne legyenek más isteneid!" Az ifjú azt hitte, betartja ezt a parancsolatot, míg Jézus látta, hogy az ifjúnak van még egy istene: a vagyona. Ezért szólította fel arra, hogy szabaduljon meg a vagyonától (= a másik istenétől), és akkor tényleg feddhetetlen lesz. Ráadásul akkor még nem volt kijelentés a bűn kiteljesedésének 3 fokozatáról, ahogy azt egy szomszédos cikkemben kifejtem. Az a kijelentés csak az apostolok korában keletkezett, Jézus tanítására alapozva.

Jézus nem kárhoztatta az ifjút, egy rossz szava sem volt hozzá. Mégis az ifjú nem azt kérdezte a Mestertől, hogy "miért, mi a baj a vagyonommal?", hanem megsértődött és elment. Ahogyan azt sokan mások is teszik akkor is, azóta is és ma is.