CÁFOLAT


A Magyar Nemzet �A fattyú neve: Nomentana� című írásában valótlan és rágalmazó megállapításokat közöl. A valós tények az alábbiak:

1. A cikkben megjelölt Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. nem bírósági bejegyzés nélkül alapított fantomcég. A társaságot a Nomentana Idegenforgalmi és Szállodaipari Tanácsadó Bt. tagjai a betéti társaság átalakításával hozták létre 1992. évben. A betéti társaság átalakításának bejegyzésére vonatkozó kérelmet a társaság még 1992-ben benyújtotta a cégbíróságnak. Az akkor hatályos törvényi előírás (1989. évi XIII. törvény 74. § (1) bek.) szerint a Nomentana Kft. a társasági szerződés aláírásának időpontjában, a későbbi cégbírósági bejegyzéstől függetlenül, jogszerűen létrejött, a társaság ügyvezetője a társaságot a Magyar Nemzetben közölt jogügyletek megkötésénél jogszerűen és korlátozás nélkül képviselhette. Nagy nyilvánosság előtti rágalmazás tehát az az állítás, hogy a lapban közölt szerződések, okiratok hamisak. Az a körülmény, hogy az átalakulás bejegyzését a cégbíróság közel egy év múlva � formai hiányosságra hivatkozva � elutasította, a jogszerűen megkötött korábbi ügyletek érvényességét, köztük a cikkben említett társaságokban szerzett részesedését, nem teszi érvénytelenné. Ezt a cégbírósági bejegyzés utólag is jogszerűnek ismerte el.

2. A betéti társaság átalakulásának cégbírósági elutasításáról � az akkori időszakra jellemző, igen elhúzódó cégbírósági ügyintézésre és székhelyváltozásra tekintettel � a Nomentana Kft. nem értesült. A társaság által megszerzett társasági részesedések esetében az ugyanezen cégbíróság által vezetett, akkor hatályos cégjegyzék maga is Kft-ként tüntette fel a céget, amely mérlegeit is ilyen cégformát megjelölve küldte be a cégbíróság részére. A betéti társaság tagjai 1995. évben észlelték a cégnyilvántartási adatok ellentmondásait, és 1996. januárban ismételten átalakulási kérelmet nyújtottak be, amelyet a cégbíróság ezúttal elfogadott. Az elutasító és az átalakulást bejegyző cégbírósági végzések közötti időpontban született jogügyletek érvényessége a PTK vonatkozó rendelkezései szerint (221. §) � miután azokat a betéti társaság tagjai sem akkor, sem később nem kifogásolták � polgári jogi szempontból sem vitathatóak.

3. A cikkben említett SZENZOR Információrendszer Szervezési Kft. többségi részesedésének átruházása évében korábbi veszteségeire tekintettel 5 M Ft-os jegyzett tőke mellett mindössze 134 eFt-os saját tőkével rendelkezett, azaz a társaság üzletrészeinek értéke a törzstőke 3%-át sem érte el. A társaság korábbi tevékenysége és meglévő munkavállalói 1992. végével a cégcsoport más társaságaihoz kerültek, az 1993. márciusi vételi ajánlattétel időpontjában a társaságnak nem voltak alkalmazottai. Már csak emiatt sem igaz az újság azon állítása, mely Gyurcsány Ferencet úgy tűnteti fel, mint aki nyomást gyakorolt volna az alkalmazottakra. Összegezve tehát, egy évek óta veszteséges társaságban meglévő, kisebbségi részesedés 20%-os névértéken történő megvásárlása tehát nem �zsarolás�, hanem üzletileg megalapozott ajánlat. Egy ilyen cég üzletrészeinek megvásárlását az indokolta, hogy a cégbejegyzési eljárások akkori időszakra jellemző elhúzódására tekintettel egy új többségi tulajdonos számára még az ilyen társasági üzletrész is képviselt minimális üzleti értéket.

http://www.altus.hu/cafolat.html