Mind a négy kérdés egy téma köré csoportosul.

 

  A meglátásunkban annyi a különbség, hogy én a demokráciákban bevett szokások szerint, legitimnek tartom azokat, akiket demokratikus úton választottak a kérdéses helyekre.

 

 Ha a társadalomnak a nagyobb része megbízta őket  egy bizonyos időre, bizonyos feladatok ellátására, akkor ezt az ellenzékének, vagy bírálóinak is tudomásul kell venni. 

 

 A kérdéskörbe tartozik a közlekedésre szánt pénzek ütemezése is. Ha egy négy, vagy öt évre választott testület ennyi időre szóló költségvetést fogad el, feltételezhetően a legjobb szándékkal elosztva a forrásokat, és ezekbe a tervekbe durván beavatkoznak, akkor borul az egész, és jó szándék ide vagy oda számos terület pénz nélkül marad. Ha a Veke által folytatott erőszakos kampányra idővel mások is rászánják magukat, mivel úgy néz ki hogy ez célra vezető, akkor  a ciklusokon belül anarchiába fordul, az egyébként jól  tervezhető, és kivitelezhető célkitűzés is.

 

 Ha viszont ez így lesz, akkor nem érdemes tervezni, mert úgyis mindig az erősebb kutya ....ik alapon, lesznek elosztva a pénzek. Ezt nem kívánhatja senki.

 

 Az egy teljesen eszement feltételezés, hogy történetesen a BKV nem akarja lecserélni a HÉV-eit, a Trolikat, a Buszokat, Metrókat.

 

 Miért ne akarná? Egyetlen elfogadható érvet hozzál fel! Ehhez nem kell a Veke segítsége! A meglevő forrásokból, és a még várható extra bevételekből, kölcsönökből esetleg lehet tűzoltásszerű befektetéseket finanszírozni, de ahogy a példa mutatja, ami tegnap a Trolit érintette csak, mára már a Hévet érinti.

 

 A tegnapi események után, most melyik ujját harapja meg a cég? És melyik felel meg a Vekének? Mert ugye egyszerre mindent még akkor sem lehet, ha nagy média háborúban a Veke ki is tudott harcolni magának egy kis szelet rivalda fényt.