Az igazsághoz hozzátartozik, hogy öt évvel ezelőtt mint luxushajó pincér jöttem haza pár hónap után, betegen (23 évesen!) - valahogy a sok járkálástól (?) alakult ki egy rettenetes talpfájásom, ill. a térdízületem is fájt, ha terheltem. Gyakorlatilag térdig és könyökig égető, zsibbasztó érzést éreztem a végtagjaimban, lefekvéskor még aludni se tudtam a fájdalomtól. Leguggolni, felállni nem bírtam, a térdem ropogott. Néha az utcán gyalogolva hirtelen szinte összeroskadtak a lábaim, alig bírtam továbbmenni. A jobb kezemen 3 ujjam állandóan zsibbadt volt. Los Angelesben az orvosok semmit se találtak, pedig jópárnál jártam. Egy amerikai szakkönyv (Numb toes and aching soles - Coping with peripherial neuropathy) alapján periférikus neuropátiának (peripherial neuropathy = PN) azonosítottam ezt a betegséget. Igazán megérdemelne egy topicot egyébként, hiszen rengetegen küszködnek ezzel a jelenséggel (szerintem Mo-on is százezrek!) - sok más betegség velejárója is (pl. alkoholizmus, cukorbetegség)! Mikor hazaérkeztem, onnantól kezdve nem fogyasztottam húst mintegy félévig - igaz, ettől függetlenül egyáltalán nem ügyeltem az étrendem igényes kialakítására. Mindenesetre a fájdalom és a tünetek észrevétlenül, szép lassan tűntek el, kb. egy év alatt. Csakhogy közben visszatértem a húsevésre is! Ettől függetlenül rendbejöttem. Igaz, még 2-3 év múlva is volt úgy, hogy kerékpározva könnyen elzsibbadt a kézfejem - ma már ez se jellemző. Habár ha sokat járok, a mai napig elkezd fájni a talpam pár óra után (de ezzel lehet, hogy sokan vannak így). Mindensetre odakint 4 hónapig küszködtem a fájdalommal és itthon a húsevés elhagyása után 1-2 hónappal folyamatosan kezdett javulni az állapotom - ez tény.