A táblákat a leletkörülmények elég megbízhatóan keltezik. Ezek méréséből a jelformáknak megfelelő eredmény származott. Idézem magam a Volt-e magyar rovásírás? topic 426. hsz.-ából:

"Szerintem Elő-Ázsia piktografikus jelei a korábbiak ...A kalibrációkat is figyelembe véve tehát a szumír írás nem lehet erdélyi eredetű. A tatárlaki táblák kora nagyjából a mezopotámiai késő Uruk-, korai Dzsemdet Naszr-korszaknak felel meg (Kr. e. 3200—3000 körül). A Kr. e. 4500—4000 közötti téves keltezés abból adódik, hogy az ún. C¹⁴-es törésvonaltól északra és nyugatra eső vidékek sokkal csapadékosabbak, ennélfogva több a talajban a vízben oldott ásvány. Mivel pedig az ásványok csak C¹²-es atomokat tartalmaznak – hiszen földtörténeti léptékkel mérve az 5730 éves felezési idő elenyésző –, a kormeghatározásnál az Anatóliától, illetve Görögország középső vidékeitől északra és nyugatra eső térségekben ez legalább ezer évvel mindig „megdobja” a vizsgált leletek származási idejét (Jakucs László egyetemes jelentőségű felismerése, amivel Makkay és Götz is egyetért)."

Természetesen nem a kiégetett agyagot mérték radiokarbonos módszerrel.

Ha meg a párhuzamokat hiányolod, olvass utána, Lepenski Virtől Urukig elég sok hasonló táblácskát és feliratot találtak már eddig.