elsőre én is káposztára godnoltam, de aztán nem:)

inkább visszaemlékezés, az elején a szakitás miatti dühvel és haraggal, szégyenérzettel, aztán megbékéléssel, elfogadással, szép emlékekkel

.

azt az első órát /meg a többit/ mérgében leutálta, de aztán ujra megszerette - az emlékét, nem "ujraszerették" egymást.