Akkor most mindenki parazna? Lehet koveket gyujteni? :)

 

Tulajdonképpen mindenki parázna, mégsem kell köveket gyűjtögetni (<- jó hír = evangélium).
Isten a házasságot Ádámnak adta, aki minden ember atyja. Jézus erre hivatkozik, amikor azt mondja, hogy Monda nékik: Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte volt meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok; de kezdettől fogva nem így volt" (Mát. 19.8). Itt nyilvánvalóan az 5.Móz. 24.1-4-re utal, ahol a mózesi törvény a minden ok nélküli elválást engedi meg. Jézus ezzel szemben csak a házasságtörés miatti válást tartja elfogadhatónak.
A paráznaság már a törvény előtti időkben is ismert volt, és - bár írott törvény nem volt rá - halállal büntették (1 Móz. 38.24). Nyilván kezdettől fogva ez volt a szokás, tehát a paráznaság halálos vonzata nem csak a zsidókra vonatkozik, hanem az egész ádámi fajra. A paráznaság helytelen volta az ember lelkiismeretébe van beírva. Emiatt marad sok ember hű, ha már társat talált magának. De ezzel még nem bocsáttatott meg neki az előélete!
A Mózes és a zsidók a kőtáblákon, írásban megkapták 5. parancsolatként, hogy ne tegyék, a 3 Móz. 20.10-ben és az 5 Móz. 22.22-ben pedig a büntetési tétel is megfogalmazódik: halál, de mindkét félre. Ehhez a klauzula így hangzik "Így tisztítsd ki a gonoszt Izráelből". Egyértelmű: a törvény testi módon történő megtartóinak testi módon kell bűnhődniük, ha vétkeznek. Korrekcióra nincs lehetőség, pusztulniuk kell. A kőtáblák szerint, és csakis a zsidóknak. Na és Isten szerint, és a többieknek?
 
Dávid király paráználkodott Betsabéval, ráadásul aljas indokkal utóbb eltetette láb alól Betsabé férjét (2 Sám. 11.1-17). Mindketten zsidók voltak, tehát meg kellett volna halniuk, mikor lelepleződtek. Mégsem így történt. Uriás hettita volt, emiatt zsidó származású felesége már nem számított zsidónak. Neki már nem kellett meghalnia. (Ez utóbbiban nem vagyok biztos. Tkp. csak sejtem, hogy Betsabénak ezért nem kellett meghalnia. Az viszont tény, hogy a történetben szóba sem került az ő halálának szükségessége.) Nem úgy Dávidé. Neki kinyilvánítottan halnia kellett volna. Ő viszont szívéből megbánta tettét, megtért, és Isten kinyilvánította, hogy más terve van Dáviddal, így nem kellett meghalnia (2 Sám. 12.13). Emberi szemmel ez igazságtalan eljárás, különösen a zsidók érezhetnek így, de Istennél nincs semmi igazságtalan.

A paráznaság tilalma a zsidóknak adatott, ezért a keresztényekre is vonatkozik. Mivel a kereszténység nem a törvény, hanem a Szellem szolgálata, így a gonoszt is elegendő szellemben kitisztítani "magad közül". Tehát nem kell testben meghalni, szellemben viszont továbbra is halál a bűn zsoldja. Úgy, ahogy Ádám sem halt meg, amikor vétkezett, holott be lett neki ígérve, mégpedig ugyanarra a napra. A paráznaság tehát az a fajta bűn, amit meg lehet bánni és meg lehet belőle térni, egészen addig viszont halál (= kárhozat) fia, bárki is követte el.

Mindebből következik, hogy ha egy ateistának (vagy bárkinek) egynél több kapcsolata volt, az - lévén az ádámi faj egyede - parázna, így Ádámhoz hasonlóan már halott, holott még él. De mivel nem zsidó az illető, a kőtáblák parancsolatai és a mózesi törvény rájuk nem vonatkozik. Ezért nem kell köveket gyűjteni.

A Biblia nem üzeni egyetlen ateistának vagy más vallásúnak sem, hogy térjen meg a paráznaságából. Teljesen fölösleges, hiszen ugyanúgy halott marad a többi vétke miatt, mindenek előtt az ateizmusa miatt. Egy ateistának először az ateizmusából kell megtérnie. Ha azt megtette, Isten kimunkálja benne a többit is. Láttam én már megtérő párokat, akik néhány hónappal később az Úrban is összeházasodtak. De nem azzal kezdték. Viszont idővel belátták, hogy arra is szükségük van.

most tartsunk onvizsgalatot: ki az, aki kozulunk nem kapna kozaport?

Zsidóként bizonyára mindannyian. Ateistaként egyelőre nem számít, keresztényként pedig már régesrég meg lett bánva, Isten részéről pedig meg lett bocsátva és el lett feledve (Jer. 31.34). Amiről te írsz a 1461-ben, azért szóltam le, mert bár valóban létezik a "kenkoves pokolban valo orokke tarto kinszenvedes" intézménye, de az nem a házasság egyházi áldása hiányának a következménye.

 

   Ha osszeszedek par olyan embert aki buntelen ezen teren, akkor meg szabad kovezni a paraznakat?

 

Nem. Jézus a Ján. 8.3-11-ben nem azt mondja, hogy "aki közületek nem parázna, az vesse rá az első követ", hanem azt, hogy "A ki közületek _nem_bűnös_". Ahogy a 1475-ben megírtam, Jézus a jelenlévőket nem paráznaság bűnében találta vétkesnek, hanem a 3 Móz. 20.10 és 5 Móz. 22.22 megszegésében. Ez már elegendő volt arra, hogy senkinek ne legyen kedve (és joga) kövezni. Aki bűntelen ezen a téren, még lehet vétkes ezer más területen. Bár a kérdés jogos, de az elutasító válasz szintén megállja a helyét.

 

Neked - Angyallal együtt - nem az a problémád, hogy lehettek régi kapcsolataitok, hanem hogy Isten nélkül akartok élni. Többen vészmadárnak tartanak engem ezen a fórumon, csak azért, mert ki merem mondani, amit a Biblia is üzen mindenkinek: meg kell térni, mert anélkül nincs üdvösség. Gonoszság lenne a részemről, ha azt hirdetném, hogy "nem baj, ha parázna vagy, ha lopsz, ha hazudsz, ha harácsolsz, ha tagadod, sőt, káromlod Isten nevét, ha a megváltódat nem ismered el istennek és egyenesen gyűlölöd az őt körülvevő személy kultuszt, ha a Bibliát ostoba locsogásnak nevezed, Isten népét pedig fantáziátlan, begyöpösödött farizeusoknak - a lényeg, hogy önálló véleményed legyen, meg hogy szeresd az embertársaidat. Szeressük egymást, gyerekek!" De még az is gonoszság lenne, ha egyetértenék ilyen tanok hirdetőivel. Én csak a Bibliával tudok egyetérteni, akkor is, ha ezt némelyek ördöginek mondják, netán kikérik maguknak, hogy a Bibliában leírt fehéret fehérnek, a feketét pedig feketének merészelem mondani. Én ezt vállalom.