Vigado 2003 feb 6/13.

Országunk helyzetéről szólva, ha erről kérnek tőlem véleményt, mindig előtolakodik az emlékezetemből egy székely ember érdekes mondatfűzése, aki csak annyit mondott az ő helyzetéről, amikor megkérdezték, hogy hogy van, sok baj van, és még gyűl hozzá. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, elegendő, ha az ember felüti az újságot, a helyzet komolyságát jelzi, hogy lassan már mindegy, hogy melyiket, és csupa aggasztó hírekbe botlik. Gyárbezárások, utcára kerülő emberek ezrei, bezárásra ítélt iskolák, sztrájkra készülődő kórházi dolgozók. A gazdaság egén sokasodó viharfelhők. Mit találhatott például az az ember, aki tegnap fölütötte a Népszabadságot? Találhatott tudósítást arról, hogy sztrájkhelyzet van az energiaszektorban. Hogy félmilliárddal, ez 25 százalékot jelent, kevesebb jut a külkereskedelem fejlesztésére, mint tavaly. Olvashatott arról, hogy a fővárosi kórházak dolgozói támogatják a Csepelen élők akcióját, amellyel meg akarják menteni a kórházukat. Az is igaz, kedves barátaim, hogy szerencsére nemcsak rossz hírekből áll a világ még Magyarországon sem. Az oktatási miniszter például javaslatot tett arra, hogy a diákok ne bukhassanak meg az iskolában. Ugyan nem aratott osztatlan sikert, de ha jól megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy van azért távlat ebben a javaslatban. Tulajdonképpen nemcsak az alsósokra kellene vonatkozni, hanem ki kellene terjeszteni a kormányokra is, mi több, előbb kellett volna beadni ezt a javaslatot, és akkor kevésbé fájna a mi fejünk.

A félreértések elkerülése végett szögezzük le, hogy szerencsére arról nincs szó, hogy valamiféle összeomlás előtt állna a magyar gazdaság. A magyar gazdaság ennél azért jóval erősebb. Ma felelősséggel annyit mondhatunk, hogy érdemes figyelni a székely ember szavaira, mert valóban egyre több a baj, és úgy tűnik, ha ez így megy tovább, még gyűl is hozzá. Számos ismert közgazdász, sokak meglepetésére, köztük kormánypártiak is megkongatták már a vészharangot. Én úgy érzem, ez talán túlzás. De abban talán egyetérthetünk velük, ha a kormány nem változtat, akkor a jóisten ne adja, de akár még Medgyessy-csomag is lehet az ügy vége. Vannak a közéletben más figyelemre méltó jelenségek is, ha még bírják figyelemmel, akkor szóba hoznék közülük néhányat. Itt van például az a figyelemre méltó jelenség, hogy a gyárak bezárásáért a magyar vállalkozók támogatásának elmaradása helyett az 50 ezer forintos minimálbért hibáztatják lassan most már divatszerűen a magyar nyilvánosságban. Csak öszehasonlításul. Portugáliában a minimálbér kétszer, Görögországban több mint két és félszer, Spanyolországban két és félszer, Írországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban pedig ötször annyi volt 2002 januárjában a minimálbér, mint Magyarországon. Ne legyünk szégyenlősek, mondjuk ki: a kormány a saját fizetését megduplázta, az embereket pedig azért hibáztatják, mert 50 ezer forintot akarnak hazavinni a családjuknak.