najahuha: "Azonban azok a gnosztikusok, akik a Muhammad Ali által Nag Hammadiban talált szövegeket írták, óriási mértékben ellentmondanak ennek. Szerintük: az önismeret Isten ismerete, mivel önmagunk és az isteni azonos. Ezen szövegek “élő Jézusa” illúzióról és megvilágosodásról beszél, és nem bűnről és bűnbánatról, ahogy az Újtestamentum Jézusa. Ahelyett, hogy azért jönne, hogy a bűntől mentsen meg bennünket, inkább egy olyan lelki vezetőként jön, aki a szellemi megértéshez segít. Azonban ha a tanítvány eléri a megvilágosodást, Jézus szellemi mester szerepe véget ér: a kettő egyenlővé - sőt ugyanazzá - válik. Vajon ez a tanításforma - a mennyei és emberi azonossága, az illúzió és megvilágosodás kérdése, a vallásalapító, aki nem mint Úr szerepel mindenekelőtt, hanem inkább mint szellemi kalauz - nem tűnik inkább keletinek, mint nyugatinak?"

Tiszteletes úr: Ez a magyar ősvallás (és ami azzal feltehetően azonos: a kőkori vallások) panteizmusából eredő, vagy azzal rokon gondolat. 

Gondoljuk végig: Az eget alátámasztó fa azonos az Istenünkkel, egyúttal azonos az élők (ezért viseljük a kettőskeresztet a címerünkkel a szivünk felett, ezért van kettős kereszt a koronázó paláston stb.), a holtak és a születendők lelkével is. Ha erre rádöbbentünk, valóban azonossá váltunk az Istennel. Mert az Isten a társadalmi tapasztalat megszemélyesítése. Azaz Isten és a felvilágosult emberek elválaszthatatlanul azonosak. Ezért mondhatta azt Jézus, hogy "Az atya én vagyok".