Kedves szarmata !
Igen, meglehetősen bonyolult, ugyanis sohasem eléggé tisztázott a többszörösen szajkózott kérdés: ki-kitől is vett át kultúrát/részkultúrát / nyelvet stb.....
( Itt elég csak megemlítenem a vagy fél éve vázolt kutatásokat, miszerint az Európában talált Kr.e. 3000-ből származó SELYEM alapján fölmerült a selyem európai eredetének gondolata, majd klimatikus változások miatt előállításának itteni megszűnése, elvándorlása....
"AZ ŐSI EURÁZSIAI EGYSÉG
Spengler és Toynbee nézete szerint az elkülönült civilizációk egymástól független karriert futottak be. Ezzel ellentétben William McNeil koncepciójában azt állítja, hogy az emberiség kultúrái alapvető kapcsolatokkal rendelkeztek történelmük minden fokozatában. Könyvét a kulturdiffúzió témája uralja, részletesen kimutatva a civilizáció kelet- és nyugatirányú kiterjedését a Termékeny Félhold területén lévő szülőhelyéről(7.,).
A terület legfontosabb kultúrája a sumér volt. A szumerológia pionírjaként tisztelt Henry Rawlinson ezredes Mezopotámiát szkítának definiálja (3, 228), majd közelebbről határozza meg ezen diffúzió jellegét, amikor a következőkre hívja fel a figyelmet: “Amennyiben a görögök hősi mítoszaikon felüli hagyományaikat vizsgáztatjuk, mindenhol az ázsiai történelem hajnalán kezdődött szkíta dominancia nyomait fedezhetjük fel. Justitiánusz ezt az időszakot 1500 évben határozza meg, amikor is azt Ninusz megszüntette, viszont sokkal ősibb dominanciát bizonyítottak más szaktekintélyek. Epifániusz és egyéb krónikaírók a “szkítizmus” korszakát azon időszaktól definiálják, amely az özönvíztől Peleg, vagyis Terah időszakáig terjedt, aki Ábrahám atyja volt. Plutarchosz és Pliniusz úgy hivatkozik e legősibb korra, mint amely a trójai háborút 5000 évvel megelőző szkíta Zoroaszter időszakától kezdődik. Hogy az őslakos szkíták...mennyi ideig határozták meg Nyugat-Ázsia jellegét... még a legkülönbözőbb spekulációk témáját képezi, hogy vajon e kor kétezer vagy négyezer évre becsülhető-e?...Ezen szkíták egyrészt Délperzsián keresztül Indiába vonultak, másrészt...Szírián és Kisázsián keresztül küldvén telepeseket majd...Szicíliába és Ibériába...Görögországba és Itáliába. A Kaukázuson áthaladva...az európai és ázsiai kontinens legészakibb pontjáig hatolva szókincsükben többé-kevésbé olyan különböző nyelveket beszéltek, amelyek viszont nyelvszerkezetüket illetően bizonyos szervesen egybetartozó sajátosságokkal bírnak” (8., 302-307). Hasonló folyamatot sejtet Mircea Eliade, az összehasonlító vallástudomány alapítója is, állítván, hogy a kelet-ázsiai kultúra azon egykori közép-ázsiainak a túlélése, amely a mezopotámiai Termékeny Félholdból származik (9.,). A kiotói egyetem néhai művészettörténész professzora, Higuchi Takayasu szerint mezopotámiai eredetű az a Sárga Folyam régiójában kiásott jellegzetes vöröskerámia, amelytől a kínai civilizáció kezdetét számítják (10., /The Route of Buddhist Art/ 195). De ebbe az irányba mutatnak azon hasonlóságok is, amelyek a sumér, erdélyi Tatárlakán talált és kínai képjelek között fennáll (11.,) /1.kép/, míg a kulturdiffúzió japán kiadású táblázata egyértelműen mutatja a világkultúra szülőhelyét (12.,). Ugyanakkor a nagy ősi kultúrák kozmikus princípiumának szemantikai azonossága, mint a mezopotámiai “Asa”, óegyiptomi “Maat”, a védikus hindu “Rta”, majd későbbi “Dharma”, valamint kínai “Tao” (13.,) úgyszintén a mezopotámiai eredetű, ősi eurázsiai egység egykori létét bizonyítja, hiszen úgy a héber, mint a görög hagyomány is e forrásból nőtt ki (14.,).
Ezen ősi eurázsiai egység ugyan külső megnyilvánulásaiban különbözött egymástól, mint ahogy a mai Európa kulturális egységén belül is különbözik a finn a portugáltól, az orosz az írtől, vagy a görög a hollandtól, de mégis egybeforrnak szemantikailag a meglehetősen tág szemiotikai változatosságon belül, és hasonlóképp lehetett ez a tágabb eurázsiai egységen belül is. Amennyiben viszont kulturálisan egységes volt a hatalmas eurázsiai kontinens, jogosan vetődhet fel a kérdés: axisaként vajon milyen szellemiség szolgált? Eliade szerint ezen igényt az a sámánizmus szolgálta, amely az életet, egészséget és termékenységet, vagyis a “fény” világát védi a halált, betegséget és terméketlenséget jelentő “sötétség” világával szemben. A sámán a szakralitás specialistájaként a “gonosz erők” ellen harcol. Kötelessége egy felsőbbszintű realitás követelményeinek tolmácsolása. Bizonyítja e realitás létezését, ahol a nemkívánatos állapot meghaladásának lehetősége valóság, azaz a Transzcendencia mint lehetőség adott...."
