Visszhang

Elfojtott szavaim csendben rádtalálnak
Visszhangot vernének szíved szonárjában
Mert kortyoltam a látványt, körbefont a hangod
Hófehér angyalt láttam, ki feketében landolt

Fortuna játszott el? vagy kincset találtam?
Libidóm égett csak, pár perc forró lázban?
Bizonytalanságom, egy óriási félelem;
A valóság elválaszt, s nem leszel többé velem

Ha mindez megrémít, vagy nem hiszel a szónak
Nyújtsd ki felém kezed, lelkem tiéd biancoban
Mosolyodj el drága, hisz', ha én most nem is látom
A világ így csak több lesz, mint minden édes álmom.