sjanius Creative Commons License 2006.01.09 0 0 699

 

 Kezdjük a Trolival!

 

 A hetek óta rázó trolik alaposan felrázták a Vekét. Természetesen nem érdekli őket mi is az oka ennek,egyáltalán így van e, biztonságképpen a Troli üzemegységet földig rombolnák, a helyét felszántanák, a helyét sóval, borsal behintenék és kis Veke palántákkal ültetnék be. A barna köpenyeseket nyugdíjaznák, vagy még azt sem?

 Helyükre fiatalakot küldenének, akik a vadonat új telepen, a vadonat új Solarisokkal remekül el lennének.

 Biztosítanák, hogy a kocsik újak maradjanak, ne rázzanak. Javításról nem kéne gondoskodni, hiszen új kocsikról lévén szó, garanciálisak.

 

 Felhívom a két vezér Vekés figyelmét a következőkre.

 

 Volt már új trolibusz Pesten. Remekül működnek. Egy darabig. Természetesen mindig előfordult, hogy ráz egy troli. Új , használt egyaránt.

 Az, hogy a GVM-ek is rázhatnak, mint ahogy a 4oo-asok is az gondolom nem újság.

 

 Egyetlen értelmes kérdés hangzott el ez ügyben az utóbbi hónapokban.

 

 Le van e földelve a trolibusz hálózat negatív pólusa? A válasz igen.

 

 A kérdés azért fontos, mert minden hibás kocsi ennek az igennek az okán okozhat  valódi problémát.

 

 Az, hogy nyugaton nem ismerős ez a fajta probléma, az annek köszönhető hogy földeletlen hálózatot használnak, és nem annak, hogy a modern kocsiknál sikerült 1oo %-ban megoldani a szigetelési problémákat.

 

 Még a legmodernebb elektromos személykocsiknál is előfordul, hogy ideiglenesen leromlik az átütési szilárdság biszonyos pontjain a kocsiknak. Mégsem okoznak balesetet, mert nincs földelt negatív pólusuk.

 

 A villamossal közös hálózatot örököltük, tudtuk, ill az akkori fiatalok is tudták, hogy ez ezzel jár, ezzel együtt kell élni, a megoldások sora áll rendelkezésre, sajnos egyik sem tökéletes.

 

 A ZIU-k kora, eleve szerencsétlen tervezése okozza, hogy a többi típusnál gyakrabban mérhetünk rajtuk megengedettnél nagyobb feszültséget, ami még magában nem probléma, ha ez csak porkötés. A leggyakrabban igen,  és akkor ez a finom porréteg nem tud nagyobb áramot átvezetni, mert ahogy nőne az áram erőssége, a kisebb szénpor részecskék mint valami biztosítékok elégnek, így rögtön csökken a vezető keresztmetszet, ami rögtön áram esést is hoz.

 

 Extrém esetben, párás vizes időben, a szénporral és egyéb szennyeződéssel keveredett víz, a  szigetelőkön megtapadva, már nagyobb áramot is képes átfolyatni.

 Ez még mindig kevés szokott lenni az áramütéshez, ha valaki átlagos cipőben,sérülés nélküli hámsejtekkel a kezén fog meg egy ilyen troli festetlen alkatrészét, esetleg díszlécet. 

 Talán látszik hogy sok apró dolognak kell ahhoz együtt lenni, hogy valódi áramütés alakuljon ki. És ez nem is túl gyakori.

 

 A statisztikák bizonyítják ennek valóság tartalmát. Az újság cikkek és a Veke hisztériája valami mást sugall nekem, de ezt a konzekvenciát én most nem vonom le. Ezt ők maguk megteszik minden megszólalásukkal.

 

 

 Az új kocsik természetesen kevésbé érzékenyek az időjárásra, mivel eleve úgy tervezték őket, hogy az alkatrészek minnél  kevesebb helyen találkozzhassanak porral, ill vízzel.

 

 Hogy ez mennyire sikerült, azt majd az idő igazolhatja, de semmiképpen nem a troli üzem bezárása a válasz a Veke marhaságaira.