Czeglédi Katalin könyvei Czeglédi Katalin cikkei
Czeglédi Katalin 2001: "A földrajzi nevek összehasonlító jelentéstani vizsgálatairól". in: Kontrasztív szemantikai kutatások. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához III. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
A földrajzi nevek összehasonlító jelentéstani vizsgálatairól
"A csuvasok mai fő lakóhelyén, a Csuvas ASzK mai területén eredetileg finnugor nyelvet beszélő népek laktak. Arról azonban vita folyik, hogy ezek volgai finn, nevezetesen cseremisz vagy pedig permi jellegű nyelvet beszéltek. A kérdést a terület helyneveinek tudományos feldolgozása, és részben a csuvas nyelv finnugor jövevényszavainak vizsgálata fogja eldönteni." (RÓNA-TAS 1978:66)
1. Csuvas föld toponímiai adatainak a sok szempontú feldolgozása egyelőre nem váltotta be a fenti reményeket. A földrajzi neveket nagy százalékban sem a csuvas, sem csak a permi, sem csak a cseremisz nyelvek bevonásával nem lehet megfejteni. A neveknek csupán kis százaléka, a legújabban keletkezettek ismerhetők fel e nyelvek segítségével. Ugyanakkor a nevek kapcsolatot mutatnak a környék földrajzi neveivel, elsősorban vízneveivel és a vizes helyek neveivel egészen Kelet-Szibériától a Baltikumig, sőt beleértve a Kárpát-medencét is. Miután ezeken a területeken legalább három nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő népek fordultak meg és élnek még ma is, a munka során lehetségesnek tartottuk, hogy akadnak köztük olyan nyelvek, amelyek őriznek e földrajzi nevekkel azonosítható tulajdonneveket és közneveket.
Első lépésként segített a nevek összehasonlító vizsgálata. A víznevek és a víznévi eredetű nevek összehasonlító hangtani, alaktani és jelentéstani vizsgálatait elvégeztük úgy, hogy az összetartozni látszó neveket egybevetettük, sorra vettük az azonosságokat és az eltéréseket. A munkánkat nagyban segítette az, hogy a forrásul használt munkák jelzik a nevezett patak, folyó stb. legfontosabb tulajdonságait, amelyekkel valamilyen formában a neveknek jelentésbeli kapcsolatban kell lenniük. A fennmaradt legrégebbi, legelső elnevezések akár változtatás nélkül is fennmaradhattak, olykor változtak, bővültek a konkretizáció, az érthetőség, a pontosítás kedvéért. Ezek a bővítések legtöbbször megfejthetők, és a köznévi jelentés valóban az illető víz, vizes hely valamely lényeges tulajdonságára utal. Gyakori, hogy egy név több bővítést tartalmaz, jelentésük azonban ugyanaz, vagy hasonló. Figyelembe véve, hogy a földrajzi névadási indíték függ a kortól, függ a természeti és társadalmi környezettől, a földrajzi nevek tartalmát, köznévi jelentését keresve tekintettel kell lenni arra, hogy a nevek alapjául köznevek és tulajdonnevek egyaránt szolgálhattak. A víznevek esetében a tulajdonnév csak mint másik víznév jöhet számításba. Miután a földrajzi nevek múltunknak olyan beszédes emlékei, mint az írott források vagy a tárgyi emlékek, vizsgálatuk fényt deríthet a névadó nép nyelvére, természeti és társadalmi környezetére, mindennapi életére, emberi kapcsolataira, társadalmi berendezkedésére, törvényeire, katonai viselt dolgaira, iparára, mezőgazdaságára, vallására stb. A tárgyak és a földrajzi környezet megnevezése a tartalmi hasonlóság alapján történik.
2. A földrajzi nevekben szereplő köznevek tehát biztosítják a nevek jelentéstani hátterét. E köznevek felismerése pedig alapvető a név megfejtéséhez.
Módszertani szempontból a földrajzi nevek jelentéstani vizsgálata során lényeges megkülönböztetni a földrajzi közneveket és a földrajzi tulajdonneveket, amelyek a földrajzi neveket alkotják. A földrajzi köznevek a földrajzi nevekben képviselik azokat a közneveket - idetartoznak a népnevek és az egyéb köznevek - amelyek a név alapjául szolgáltak. A földrajzi tulajdonnevek képviselik azokat a tulajdonneveket, amelyek szintén alapul szolgálhattak a földrajzi neveknek. Víznevek esetében egy másik víznév, egyéb földrajzi nevekben bármilyen tulajdonnév szerepelhet.
2.1. A neveket alkotó elemek elkülönítése az összehasonlító vizsgálatok segítségével lehetséges. Pl.: Tó nevében:
Donn'urty 'Don-mocsár-tó/Forrás-mocsár-tó'[1] t. TSK.30.: or. Donn'urty, tó az or. Donn'ur mocsáron. < or. Don + n'ur <----- ko. n'ur 'mocsár' + ty <----- ko. ty 'tó'. E víznévben az utolsó elem a ty olyan földrajzi köznév, amelyet a komi ty 'tó' köznév testesít meg.. A Donn'ur földrajzi tulajdonnév, a második elemének alapjául a komi n'ur 'mocsár' szó szolgált. Az első elem megfejtése mindig a legnehezebb, mert az a legősibb, a legelső elnevezés. A Don alapjául szolgált köznév megfejtéséhez össze kell gyűjteni a Don párhuzamait, lehetséges alakváltozatait a víznevekben, s a nevek mindig újabb adalékkal szolgálnak. Pl.:
Donty 'Don-tó' t. TSK.30.: or. Donty <-- Donskoje ozero / Donskoje U.Kul., tó, amely az or. Kulom folyó baloldalán található 7 km-re dél-keletre az or. Don falutól, amely az or. Donn'ur nevű mocsárral van körülvéve. Szélessége 1-3 km., mélysége 1,5-2 m. (< or. Donskoje ozero < Don + -sk- vonatkozó melléknévképző + or. -oje + or. ozero 'tó'.
Összetett szó tagjaként a Don és alakváltozatai számos más szóval együtt is előfordulnak, Pl.:
Tansar 'Tan-vágat/Forrás-vágat' t. Am.XIII.183.: csuv. Tansar, tó neve or. Kozlovka falu mellett (közel a Volgához), NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tan: Don tó neve + sar.
Továbbmenve azt is megtudjuk, hogy a Donty nem egyetlen tó, hanem egy tórendszer, Pl.:
Kadamty 'Kadam-tó't. TSK.42.: ko. Kadamty or. Kadam / Kadamskoje ozero, tó az or. Donty tó rendszerében. 7 km-re északra van az or. Sevarnaja Kel'tma folyó torkolatától, 8 km.-re északkeletre az or. Kerčemja falutól. Három részből áll: 1, ko. Dzöl'a Kadam or. Malyj Kadam; 2, ko. ör Kadam or. Srednij Kadam; 3, ko. Yd'yd Kadam or. Bol'oj Kadam. < ko. Kadamty < Kadam + ty <----- ko. udm. ty 'tó'.
Folyó nevében:
Tun 'Forrás' f. Am.XIV.132: csuv. Tun or. Don, folyó neve, NAP:-, Ar.:-.
Don ju 'Don folyó/Forrás-folyó' f. SW.141b.: ko. Don-ju, folyó a ko. Kerč'omja közelében.
Sartăvan 'Vágat-forrás' f. Am.XI.75.: csuv. Sartăvan, NAP:-, Ar.: csuv. Sar tăvan M., árok, patak. < Sar + tăvan. Ld.: csuv. Sarton.
Tokankul 'Forrás-völgy' d. TB.143.: bask. Tokankul Ster., völgy. < Tokan + kul.
A kérdést, mely szerint a folyó a közelében lévő tóról kapta-e a nevét, vagy olyan köznév szolgált alapul mindkettőnek, amely tartalmánál fogva egyaránt alkalmas volt a tó és a folyó elnevezésére, mindig az adott név döntheti el.
Mező, vallási hely, település stb. gyakran kapta a nevét tóról, folyóról, mocsaras helyről. Pl.:
Tansar 'Forrás-vízmosta árok'd. Am.XIII.183.: csuv. Tansar, mező neve or. Kriui falu mellett, NAP:-, Ar.: csuv. Tansar M. < Tan + sar.
Sarton 'Vízmosta árok-forrás' v. Am.XI.74.: csuv. Sartun, kiremet neve, NAP:-, Ar.:-. < Sar + ton. Ld.: csuv. Sartăvan, Sartuan.
Sartuan 'Vízmosta árok-forrás' h. Am.XI.75.: csuv. Sartuan, NAP:-, Ar.:-. < Sar + tuan. Ld.: csuv. Sarton.
Sartăvan 'Vízmosta árok-forrás' d. Am.XI.75.: csuv. Sartăvan, hely neve, NAP:-, Ar.:-. < Sar + tăvan Ld.: csuv. Sartăvan M.
A jelentéstani összehasonlítás nem lehet teljes, ha nem vesszük figyelembe az alaktani, hangtani szempontú egybevetés jellemzőit. Érdekesség, hogy a szó belseji magánhanzóknak - -a-, -o-, -u- (vö. ko. or. Don, csuv. Tan, Ton, Tun) - a párhuzamos nevekben triftongus, diftongus és redukált magánhangzó egyaránt megfelelhet, csuv. Tukan, bask.Tokan, Tukan or. Tugan, Dejan, csuv. Tăvan, Tăvăn, Tejan, Tujăn csuv. Tuan, Tvina, or. Dvina, csuv. Tăn. Tehát triftongus: -VkV-, -VgV-, -VjV-, -VvV, diftondus: -vV-, -VV-, monoftongus mint teljes képzésű magánhangzó: -a-, -o-, -u- és mint redukált magánhangzó: -ă-. Ennek viszgálata a magyar és a török hosszú magánhangzók története körüli problémák miatt is lényeges. Figyelemre méltó jelenség továbbá, hogy a mély hangrendű szavaknak vannak magas hangrendű és vegyes hangrendű párhuzamaik is, (vö. Ten, Tejan). -Pl.:
Xura tăvăn 'Fekete/sáros forrás' ? Am.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Xura tăvăn Kra.
Xora tăvan 'Fekete/sáros forrás' d. Am.XVI.208.: csuv. Xora tăvan, völgy neve or. Jakejkino falu mellett, NAP:-, Ar.:csuv. Xora tăvan A? erdő.
Xora tăvan var' 'Fekete/sáros forrás árka' f. Am.XVI.208.: csuv. Xora tăvan var', árok, patak neve, NAP:-, Ar.:-.
Sartuan sărčě 'Sartuan hegye/mocsara / Vízmosta árok-forrás hegye/mocsara'? h. Am.XI.74.: csuv. Sartuan sărčě, hely neve, NAP:-, Ar.:-. < Sar + tuan sărčě [2].
Sartăn 'Vízmosta árok-forrás' h. Am.XI.75.: csuv. Sartăn, város neve? NAP:-, Ar.:-. < Sar + tăn.
Siměs tăn 'Siměs forrás' d. Am.XI.148.: csuv. Siměs tăn, mező neve, NAP:-, Ar.:-.
Nemcsak veláris, hanem vegyes és palatális hangrendűek is lehetnek a Don alakváltozatai között:
Tejan sali 'Tejan falva' h. Am.XIII.: csuv. Tejan sali Kurm.u., orosz falu neve, NAP:-, Ar.:-. Ld.: or. Dejanovo Kurm.u.
Ten sali 'Ten falva' h. Am.XIII.289.: csuv. Ten-sali or. Dejanovo Kurm.u., orosz falu neve, NAP:-, Ar.:-. Ld.: csuv. Tejan-sali.
Tvina 'Forrás' f. Am.XV.109.: csuv. Tvina or. Dvina, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tvina.
Xoratan varě 'Xoratan árka /Fekete/sáros-forrás árka' v. Am.XVI.219.: csuv. Xoratan varě, kiremet neve, NAP:-, Ar.: csuv. Xoratan varě A. < Xora + tan varě.
Gyakori, hogy a vallási hely folyónál van. Az adatokban szereplő tăvan, tuan, tan változatok rokonságát támogatja az is, hogy mindhárom megvan kiremet nevében: Pl.:
Xora tăvan kiremečě 'Fekete/sáros forrás kiremetje' v. Am.XVI.208.: csuv. Xora tăvan kiremečě, kiremet neve, NAP:-, Ar.:-.
Xoratan 'Fekete/sáros forrás' v. Am.XVI.219.: csuv. Xoratan or. Xora-Tuan, kiremet neve, NAP:-, Ar.:-.
A szóbelseji triftongus -k- zárhang is előfordul a csuvas és a baskír adatokban, amelynek orosz megfelelője is -k-, ritkán -g-. Ennek az a magyarázata, hogy a csuvasok VkV helyzetben fél zöngés mássalhangzót ejtenek, de zöngétlent írnak. Az orosz ezt vagy zöngétlennek, vagy zöngésnek hallja, részben ezért van kétféle megfelelője írásban, részben pedig azért, mert a zöngés tat. bask. -g-t az orosz ugyanúgy adja vissza az ejtésben és az írásban. Vö.: or. Toganaevo.
Piktukan 'Fő-forrás' f. Am.IX.205.: csuv. Piktukan, kis folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < Pik + tukan.
Pitokan ojă 'Pitokan mező/Fő-forrás mező' d. Am.IX.241.: csuv. Pitokan ojă, mező neve, NAP:-, Ar.:-. < Pi + tokan ojă
Kan-Tukan 'Hajlott/görbe-forrás' f. TB.86.: bask. Kan-Tukan or. Kan-Tukan Belor., az or. Nukat baloldali mellékfolyója.
Tokan hady 'Tokan mocsara' m. TB.143.: bask. Tokan hady Bajm., mocsár.
Tujăn ?yrmi 'Tujăn szakadéka/folyója' f. Am.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Tujăn ?yrmi A.
A csuvas tăvan magában hordja a csuv. tu- tăv- 'születni, tenni, csinálni,teremteni, létrehozni' jelentést, továbbá együtt szerepel az '1. vág, 2. belefog, -kezd' igei alapú szóval, Pl.:
Čük tună var 'Čük csinálta árok' d. Am.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Čük tună var Ja.
?or tăn ?yrmi '?or forrás patakja' f. Am.XIV. csuv. ?or tăn ?yrmi patak, szakadék neve, NAP:-, Ar.:-.
Tăn ilně var 'Tăn vágta árok / Forrás vágta árok' d. Am.XIV.272: csuv. Tăn ilně var, hely neve, NAP:-, Ar.: csuv. Tăn ilně var M.
Előfordul, hogy a TVn formát követő bilabiális mássalhangzó hatására -n > -m hasonulás történik, s az így keletkezett Tăm köznévi megfelelője nem tévesztendő össze a csuvas tăm 'agyag' jelentésű szóval, amelyet az orosz ejtés tükröz..
Tăn pară[3] külě 'Tăn forrás tava' t. Am.XIV.272: csuv. Tăn pară külě or. Tumbaka, tó neve, NAP:-, Ar.:-. < vö.: or. Tumbaka 'Tun fő' < Tum + baka.
A szókezdő t- a rákövetkező palatális magánhangzó hatására olykor č- ill. ?- lett. A földrajzi nevekben több változat fordul elő, gyakran ugyanannak a névnek kétféle ejtett változata van, pl.:
Tupak ?yrmi 'Tupak patakja'. f. Am.XIV.141: csuv. Tupak ?yrmi (Čupak ?yrmi), patak, szakadék neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tupak (Tu < Tun + pak), Čupak (Ču < Čun + pak ).
Čikan ?yrmi 'Čikan patakja / Vágat patakja' f. Am.XV.195.: csuv. Čikan ?yrmi, kis folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Čikan <------ čik- 'vág' + -an: deverbalis nomenképző, + ?yrmi.
Čăntukan 'Forrás-forrás' ? Am.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Čăntukan A. < Čăn + tukan.
?ěnpu ?yrmi '?ěnpu szakadéka/folyója' f. Am.:-, NAP:-, Ar.: csuv. ?ěnpu ?yrmi M.. < ?ěn + pu ?yrmi.
A 'vág, ás' jelentésben számos más szó is előfordul, Pl.:
Tăn pusnă var 'Tăn vágta árok' d. Am.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Tăn pusnă var Ja.
2.2. A csuv. Ton ko. or. Don mint földrajzi tulajdonnevek és mint földrajzi köznevek lehetséges jelentésfejlődése:
tó > 1. mocsár > folyó > vallásgyakorló hely stb.
>mező > település stb.
>település stb.
2. folyó > vallásgyakorló hely stb.
folyó > mocsár stb.
2.3. A földrajzi nevek elemeire bontása, a földrajzi köznevek jelentésfejlődésének és a köznévi jelentés megállapítása szorosan összefüggő műveletek, amelyek hozzásegítettek annak a felismeréséhez, hogy a csuv. Tăn etimológiailag ugyanaz, mint a Čăn és ?ěn.
2.3.1. A földrajzi névi Tan, Ton, Tun Don[4] és alakváltozatai (vö.: tVkVn, tVvVn, tVjVn, tvVnV, dvVnV tipusú szavak): <----- köznévi jelentése 'vágat, forrás, kezdet' lehetett.Vö.: csuv. tu-, tăv- '1. szül, teremt, 2. tesz, csinál, létrehoz' + -an: deverbalis nomen képző. Más török nyelvi megfelelői: tV-, tVg-, dVg- tipusúak, jelentésük ugyanaz. Etimológiailag idetartozik a magyar te-sz 'csinál, cselekszik' (vö.: tevő, teendő stb.) te- töve, finnugor alapalak *teke lehetett[5] (TESz).
Csuvas Čăn (vö. čănkă (čăn + kă) 'ferde, szakadékos' első eleme) olyan 'szakadék, árok', amely egyben folyóforrás is.
Csuvas ?ěn < Sin (vö. ko. sin 'forrás', mari vüdinča 'forrás' < vüd + in + ča, vüdsynza 'kút, forrás' < vüd + syn + za középső eleme) 'forrás' jelentése elsődleges a csuvas ?ěn 'új' jelentésű szóhoz képest, vagyis ami kezdődik, az egyúttal újnak fogható fel.
2.3.2. A fenti földrajzi nevekben a csuv. Ton ko. or. Don és alakváltozataival együtt előforduló elemek:
Komi n'ur 'mocsár' <----- komi és/vagy udm. n'ur 'mocsár'.
Komi ty 'tó' <----- komi és/vagy udm. ty 'tó'.
Csuvas Sar: vö. magyar szurdok (szur+ dok) 'vágat, vízmosta árok' első eleme, szoros (szor + os) 'szűk folyómeder' első eleme, földrajzi névben Turnu-Szeverin (Szever + in) 'romániai város a Vaskapu kijáratánál' Szever[6] eleme 'szoros' jelentésben a Vaskapura utal. Csuvas ?yr- 1. 'vízzel partot mos, széthasít, vág', 2. ír, (eredetileg 'vág, ró' jelentése volt). Más török nyelvi megfelelők: jVr-, čVr-, Vr-, Vr-, sVr-, zVr- stb., tipusú szavak. Csuvas ?ur- 'vág, tép, szel', vö.: más török nyelvek: jVr-, Vr-, čVr-, d'Vr-, magyar túr- 'földet mozgat, váj, kiás', tör- 'utat vág' stb.), csuvas ?yrma (?yr- 'vág' + -ma: deverbális nómenképző).
Csuvas sărčě <----- csuv. sărt 1. 'hegy, amely a 'szoros, kemény' jelentésen keresztül alakult ki, vö. magy. (szikla)szírt 2. dial. 'mocsár' amely a 'vájat, vízmosás, gödör' jelentésen keresztül fejlődött, + -ě: bírtokos személyjel, előtte szabályos -t- > -č változás történt.
Csuvas varě <----- 1. csuv. var 'árok, patak' + -ě: bírtokos személyjel, 2. csuv. var- 'földet ásni' + -ě: deverbalis nomen képző.[7]
Csuvas pară (par + ă) 'vágat-forrás' < vö. csuv. par 'vas' < 'kőzet' < 'kemény' < 'szoros' < 'vágat, vízmosás' korábbi jelentését őrzi.
Csuvas pusnă (pus + nă) 'vágta' <----- csuv. pus- 'vág, ás' + -nă: múlt idejű melléknévi igenév képzője.
Csuvas ilně (il + ně) 'vágta' <----- csuv. il- 'vágni, kezdeni' + csuv. -ně: múlt idejű melléknévi igenévképző.
Csuvas tună 'csinálta' <----- tu- 'csinálni, teremteni' + -nă: múlt idejű melléknévi igenév képző.
Komi ju 'folyó' <----- ko. és/vagy udm. ju 'folyó'.
Csuvas Pik , Pi 'fő, fej' < vö.: csuv. ěmpü 'hatalmas cár' (ěm 'idősebb' + pü 'nagy, fő, fej' vö. más török nyelvek: bej, beg 'fő, fej'. Magyar '1. fő, fej 2. forrás, kezdet' jelentésben is ismert. Az uráli megfelelőinek jellemző alakjai: pV, pVg, pVk, pVg tipusúak, jelentésük ugyanaz.
Csuvas pu? '1. fő, fej, fent (lévő), magaslat, 2. főnök, vezető, idősebb, nagy, hatalmas, 3. kezdet, forrás, a folyó felső szakasza'. Összetett szónak véljük: csuv. pu 'fő, fej, kezdet' + ? < ?ě < ?ěn < ?in vö. ko. ?in 'forrás'.
Orosz baka (ba + ka) 'forrás, folyó kezdete' <----- tat. bask. ba ld. csuv. pu? + ka: kicsinyítő képző.
Baskir kul 'völgy' <----- bask. kul 'völgy'.
Baskir Kan 'görbe' <----- 1. vö. magy. hón 'hajlat'[8], csuv. xum 'hullám', magy. kunkor (kun+ kor), csuv. kukăr (ku + kăr) más török megfelelők kVnkVr (kVn + kVr) első eleme, magy. kan '1. hím 2. másik félbe beilleszthető, beakasztható kapocs'[9], magy. kán, kagán, csuv. xun '1. kán, cár 2. vér (az egyenesági leszármazásra utal) - stb', más török nyelvi megfelelők pl.: xVn, xVVn, kVn, kVgVn, xVkVn típusú szavak.
Csuvas külě <----- csuv. 1. kül 'tó' + -ě: 'bírtokos személyjel 2. Külě 'tó'
Csuvas Xura 'fekete, sáros' <----- csuv. xura 'fekete' < 'sáros'[10] .
Csuvas ojă 'szakadék, völgy' <----- csuv. oj- vö. más török nyelvek oj- 'ás, kapar, túr' + -ă: deverbalis nomenképző. Vö. még: csuv. ujăr 'darabokra szed szét'.
Csuvas sali 'falva'<----- csuv. sala <----- or. selo 'falu, település' + csuv. -i: bírtokos személyjel.
Csuvas kiremečě 'kiremetje' <----- csuv. kiremet 'sáros, rossz szellem és a neki szentelt hely' + -ě: bírtokos személyjel. Szabályos -t- > - č- változás történt.
Összegezve a csuv. Tan, Ton Tun, ko. or. Don alapjául olyan köznév szolgálhatott, amelynek lehettek čăn, čun, čyn, ?ěn, sin változatai és a jelentésük 'forrás', s amelyeket számos nyelv őriz köznévi és tulajdonnévi formában. A 'forrás' jelentés számos jelentésmozzanat összessége. Ilyen részjelentések, pl.: vágás, vágat, kerekség, görbeség, hajlás, forgás, vízmosás, születés, kezdet, fiatal, felső, fenti szakasz, fent lévő időben (=ősi) és térben, továbbá keskeny, szűk, szoros, kemény stb. Azt, hogy melyik jelentésmozzanatot vagy jelentésárnyalatot kell alkalmazni a földrajzi nevek értelmezésénél, mindig az adott név dönti el.
3. Az összehasonlító jelentéstani kutatások során lehetőség nyílik a vizsgált táj földrajzi jellemzőit megismerni. A Volga-Urál vidéke földrajzi nevei között a víznevek olyan helyekre vonatkoznak, amelyek a legalapvetőbb jelentésük ill. tulajdonságuk szerint kétfélék lehetnek, állóvizek és folyóvizek.[11]
3.1. Állóvizek:
Legfőbb jellemzőjük, hogy a víz nem mozog, következésképp a víz nem él. Helyüket, a mélyedést, gödröt ugyanúgy a víz munkálta ki, mint a folyókét. Az állóvíz egyben a megtermékenyítés helye és az utódok létrehozója, táplálója. A tó életet ad a folyónak, pl.:
Subač[12] 'Forrás-fő' f. TSK.108.: or. Subač, az or. Bol'aja Lopt'uga jobboldali mellékfolyója, az or. Subačn'ur mocsárból ered, az or. Subačvad tóból jön ki, hossza 36 km. < or. Subač (Su < Sun[13] 'forrás') + bač[14] 'fő' + n'ur <----- ko. n'ur 'mocsár', or. Subačvad < Subač + vad <----- ko. vad 'erdei tó'.
A tavat veszi körül a mocsár, pl.:
Donn'urty 'Forrás-mocsár-tó' t. TSK.30.: or. Donn'urty, tó az or. Donn'ur mocsáron. < or. Don + n'ur <----- ko. n'ur 'mocsár' + ty <----- ko. ty 'tó'.
. A tó alakja görbe, kerek, pl.:.
Kukăr külě 'Görbe tó' t. Am.VI.263.: csuv. Kukăr külě tó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Kukăr <----- csuv. kukăr 'kanyargós, görbe, kanyarulat' + külě <----- csuv.1. kül, külě 'tó' 2. kül 'tó' + -ě: bírtokos személyjel.
Tünäräkkül 'Kerek-tó' t. TB.151.: bask. Tünäräkkül or. Tunar'akkul' tavak. Ask., Aur., Bajm., Bak., Bir., Balt., Davl., Kug., Krk., Meč., Mijak., Sal., Ster. < bask. Tünäräk <----- bask. tünäräk 'kerek' + kül <----- bask. kül 'tó', or. Tunar'akkul'<----- bask. Tünäräkkül.
Ajyrtoba 'Elágazásos-tó' t. TB.20.: bask. Ajyrtoba / Ajyryntoba or. Airtoba Mijak., tó. < bask. Ajyr : folyónév <----- ajyry '(folyó)elágazás' + bask. toba <----- toba 'dial. mélység, örvény, mély öböl, holt ág a folyón, mély tó ferde partokkal'.
A tó nevében 'mocsár' jelentésű szó szerepel, pl.:
Pyl'n'ar 'Sár-mocsár' t. Am.IX.181.: csuv. Pyl'n'ar, tó neve a Volgán túl, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Pyl' <----- vö. csuv. pylčăk (pyl + čăk) 'sár' mong. balčig (bal + čig) 'mocsár, láp' stb. első eleme + csuv. n'ar.
3.1.2. A mocsárnak szintén holt, nem mozgó a vize. A tó legtöbbször a mocsárral együtt jár, a nevük is gyakran ugyanaz. Olykor tóra használatos jelzőt visel. A mai tó és mocsár jelentésű szavak későbbi kiegészítések. Pl.:
Naum külli 'Naum tava' m. Am.IX.: csuv. Naum-külli or. Naumovo, mocsár, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Naum <----- vö. udm. n'om 'mocsaras hely, völgy' + külli <----- csuv. külě 'tó' + -i: bírtokos személyjel.
Kokăr or 'Görbe sár' m. Am.VI.265.: csuv. Kokăr or, mocsár neve az or. Karamyevo -tól Délre, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Kokăr <----- csuv. kukăr 'kanyargós, ferde, hajlott, görbe' + or <----- 1. mari or 'sár' 2. csuv. ur 'mocsár'.
Jaman sas 'Csúnya mocsár' m. d. Am.XI.76.: csuv. Jaman-sas, mocsaras tisztás neve az erdőben, és a körülötte lévő erdő neve, (ld. tat. Jaman saz 'csúnya mocsár'), NAP:-, Ar.:-. < csuv. Jaman <----- tat. jaman 'csúnya, rossz' + sas <----- tat. saz 'mocsár'.
3.1.3. A folyó régi medre, a folyó holt ága olyan hely, ahol állóvíz is keletkezhetett. Pl.:
Vilě Atăl 'Holt Atăl' f. Am.II.143.: csuv. Vilě Atăl, a Volga régi folyómedre az or. Spasszkij zaton-nál, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vilě <------ csuv. vilě 'halott, holt' + Atăl: A Volga folyó egyik neve'.
Vil ?aval 'Holt ?aval ' t. Am.V.230.: csuv. Vil-?aval, tó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vil <------ csuv. vil, vilě 'halott, holt' + csuv. ?aval: folyó neve.
3.1.4. A folyó kanyarulatával bezárt víz alatt álló terület, gyakran sáros, mocsaras hely. Pl.:
Tarăn kukăr 'Mély kanyarulat' d., m. Am.XIII.218.: csuv. Tarăn kukăr Čist.u., ártér neve az or. Sulča folyón or. N(ineje) Uzejevo falu mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tarăn <------ csuv. tarăn 'mély' + kukăr <------ csuv. kukăr 'kanyar(ulat)'.
3.1.5. A folyótorkolatnál keletkezett állóvíz egyrészt hasonlít a tóra, másrészt mocsárral jár együtt. Pl.:
Vyl vorri vărri 'Vyl szakadékok/vízmosta árkok torkolata' f. Am.V.198.: csuv. Vyl-vorri-vărri, a Vyla folyó torkolata, s a mellette levő hely, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Vyl: folyó neve, + voră vö. csuv. var 'árok' + -i: bírtokos személyjel + vărri 'torkolata' <------ csuv. vără 'torkolat' + csuv. -i: bírtokos személyjel.
Atăl pyrě 'Atăl torkolata' f. Am.II.144.: csuv. Atăl pyrě, a Volga torkolata, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Atăl: folyó neve + csuv. pyrě <------ csuv. pyr 'folyó torkolata, ártér, földszoros' + csuv. -ě: bírtokos személyjel.
3.1.6. A megáradt folyókból kiöntött, majd hátramaradt víz a folyók mentén olyan állóvíz,
amely jellemzően mocsaras hely és különböző növényzet burjánzására, hajtására alkalmas gazdag madár- és állatvilággal.
Kăvakal urě 'Kacsa mocsara' m. Am.VII.98.: csuv. Kăvakal urě, mocsár, ahol kacsák vannak, NAP:-, Ar.: csuv. Kăvakal urě Ja? < csuv. Kăvakal <----- csuv. kăvakal 'kacsa' + urě <----- csuv. ur 'mocsár, láp' + -ě: bírtokos személyjel.
Măkur 'Moha-mocsár' m. Am.VIII.304.: csuv. Măkur V., mocsaras tisztás neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Măk <-----csuv. măk 'moha' + ur <----- csuv. ur 'mocsár, láp'.
Pătăllă külě 'Süppedékes tó' m. Am.X.156.: csuv. Pătăllă külě, fűvel, hínárral benőtt mocsár, tó, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Pătăllă <----- csuv. put- 'elmerül, süllyed' + -ă: deverbális nómenképző + -llă: melléknévképző + külě <----- csuv. külě 'tó'.
2.1.7. Előfordul, hogy az adatokból nem derülnek ki a mocsár, mocsaras hely egyéb
tulajdonságai, csupán a neveket alkotó földrajzi köznevek köznévi jelentéséből tudunk következtetni, pl.:
Opn'ar 'Op-mocsár' h. Am.III.256.: csuv. Opn'ar, település neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Opn'ar: Op + n'ar <----- mansi n'ar 'mocsár'..
3.1.8. Gyakori, hogy a 'mocsár' jelentésű szó nem mocsarat, hanem települést jelöl.
Had 'Mocsár' f. TB.164.: bask. Had or. Sazovo Lalt., település, másik neve Sorjal. < bask. Had <----- bask. had 'mocsár', or. Sazovo <----- tat. saz 'mocsár' + or. -ovo.
3.2. Folyóvizek:
Az állóvízzel ellentétben a folyók és a csatornák vize mozog, ezért nevezik élő vizeknek is. Az alábbi főbb csoportokat különíthetjük el:
3.2.1. A folyó forrása, kezdete, felső szakasza. Alapvetően kétféle lehet.
3.2.1.1. A '... földből természetes úton előtörő víz' (TESZ). Ennek jellemzője, hogy a víz törte repedésen keresztül felbugyogó víz köröket ír le, s azután folyik el utat vágva, patakot, folyót képezve.
?aval 'Forrás' f. Am.XII.8.: csuv. ?aval or. Civil', folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. ?ava + l.
3.2.1.2. A tóból, mocsárból kifolyó, kihajtó víz, amely életre kelve patakká, folyóvízzé alakul.
A mocsár folyóforrásként is működik, ezért a kis patakok, források viselhetik a nevét. Pl.:
N'urju 'Mocsár-folyó' f. TSK.80.: ko. N'urju or. N'urjug, az or. Luza baloldali mellékfolyója, hossza 25 km. < ko. N'ur + ko. ju (< jug ) 'folyó'.
3.2.2. Torkolat, alsó szakasz:
A folyó gyakran a torkolatáról kapta a nevét. Arról a helyről, ahol egy másik folyóba ömlik, torkollik. Ez a név egyaránt jelölhet mellékfolyót, és nagyobb vízfolyamot. Pl.:
?avră juppi '?avră elágazása' f. Am.XVII.85.: csuv. ?avră juppi, patak, szakadék neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. ?avră: folyó neve <------ csuv. ?avăr- 'forogni, tekeregni' + csuv. -ă: deverbális nomenképző + csuv. jupă 'torkolat, elágazás' + csuv. -i: bírtokos személyjel.
3.2.3. A folyó egyéb tulajdonságai:
3.2.3.1. Folyam, csatorna, amely a folyót a tóval köti össze.
Jovtyvis 'Folyó-tó-csatorna' f. TSK.33.: or. Jovtyvis, folyó, amely egyesül az or. Jovty tóval. < or. Jov + ty + vis <------ ko. vis 'folyam, csatorna, amely a folyót a tóval összeköti'.
3.2.3.2. Hajlással, kanyarral, görbeséggel, forgással kapcsolatos jelentés, amelynek többszörös szerepe van. Utalhat pl. a folyó forrására és a folyó valamely szakaszán lévő kanyarulatra, hajlatra. A víz gyors haladását tekerésnek, hengeredésnek fogták fel, ezért maga a folyó neve a folyás módjára is utalhat.
Čol avăr kokri 'Čol örvény kanyarulata' d. Am.XV.221.: csuv. Čol avăr kokri, az or. Civil' folyó kanyarulatának a neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Čol: folyó neve (< čol vö. ?ul 'forrás') + avăr <------ csuv. avăr 'örvény' + csuv. kokri ld. csuv. kukăr 'kanyarulat' + csuv. -i: bírtokos személyjel.
Xăma ?apnă kukkăr 'Xăma vágta kanyar' f. Am.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Xăma ?apnă kukkăr? patak, szakadék. < csuv. Xăma: folyónév + ?apnă <------ csuv. ?ap- 'csap, üt, vág' + -nă: múlt idejű melléknévi igenév képző + kukkăr <------ csuv. kukkăr 'ferde, kanyar'.
3.2.3.3. Szűkület magában hordja a keskeny, vékony jelentést, ezért szerepelhet forrás, folyó
kezdete jelentésben, de utalhat arra, hogy a folyó egy bizonyos szakasza összeszűkült, tömörödött, elkeskenyedett valami miatt. Vö. magyar Dömörkapu, Vaskapu.[15]
Timerse 'Timer-forrás' f. TB.142.: bask. Timerse / Akta or. Timerse Zil., az or. Krepostnoj Zilair baloldali mellékfolyója. < bask. Timer: folyó neve < vö. timer 'szoros, keskeny' + se < vö. ko. sin 'forrás'.
Vasjylga 'Vas-folyó' f. TB.41.: bask. Vasjylga or. Vas-jelga Belokat., az or. Bol'oj Ik jobboldali mellékfolyója. < bask. Vas <------ vas 1. hanti vas 'kacsa' vö. magy vas fém neve, amely a következő jelentésfejlődés útján született: az eredeti jelentése 'szűk, keskeny' > 'tömör' > 'kemény' > 'kemény kőzet' > 'vas' + jylga <------ bask. jylga 'folyó', or. Vas + jelga <------ tat. jelga 'folyó'.
3.2.3.4. Az áradással, törtetéssel kapcsolatos jelentést tartalmazó folyók.
Sikter(ě) 'Vízesés' f. Am.XI.138.: csuv. Sikter(ě) A., vízesés or. Siner' falutól 3 km-re keletre, a vízesés magassága kb. 6 m., NAP:-, Ar.:-. < Sikter(ě) <------ csuv. sikter(ě) dial. 'vízesés' < csuv. sikter 'ugrásra serkent' <------ csuv. sik 'ugrani' + ter vö. csuv. 1. těrt- 'lökdös, biztat, serkent, felbújt, tolakszik' <------ *těr- '(előre) tör' + - t : igeképző, 2. csuv. tar- 'elszaladni, elfutni' + -ě: deverbalis nomenképző + < csuv. yv 'víz' .
3.2.3.5. A folyó méretére, nagyságára utaló jelentés. A fiatal jelentést a forráshoz közel levőnek, keskenynek, kicsinek kell felfognunk, pl.:
Ěne ?avalě 'Fiatal ?avalě' f. Am.IV.117.: csuv. Ěne-?avalě, az or. M(alyj) Civil' mellékfolyója, a csuv. ură-Xăjărlă folyóval együtt alkotják az or. Mal(yj) Civil' folyót a Kir-i erdőség-ben (or. Kirskoje lesničestvo), NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ěne <------ vö. csuv. ěne, magy. ünő 'fiatal tehén', amely a koráról, fiatalságáról kapta az elnevezést + ?avalě 'forrás': folyónév.
3.3. Az eredetileg vizes helyet jelölő szó a jelentésének fejlődése során később meghonosodott jelentése szerepel a földrajzi névben: Pl.:
Ěne ?ăvi 'Tehén temetője' d. Am.IV.117.: csuv. Ěne ?ăvi Jau., tehén temetője, NAP:-, Ar.: csuv. Ěne <------csuv. ěne 'ünő, fiatal nőstény tehén' + <------ csuv. ?ăva 'temető' + csuv. -i: bírtokos személyjel. A csuv. ěne 'ünő, fiatal nőstény tehén' a születéséhez közel lévő.
3.4. Előfordul, hogy nehéz eldönteni, a víznévi eredetű egyéb földrajzinév állóvízről vagy folyóvízről kapta-e a nevét. Egyelőre csak következtetni tudunk a jelentésre. Pl.:
Tor külli var 'Tor tava árok' d. Am.XIV.150: csuv. Tor külli var, árok, patak neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Tor: <------1. folyónév 2. tor hanti, mansi tor 'tó, áradás, ár' + csuv. külě 'tó' + csuv. -i: bírtokos személyjel + csuv. var 'árok, patak'.
4. Tulajdonnévi és köznévi párhuzamok a Kárpát-medencében.[16]
5. Összegzés:
A földrajzi nevek összehasonlító jelentéstani vizsgálatai hozzásegítenek ahhoz, hogy a megfejthető nevek jelentését finomítsuk, a megfejthetetlennek tűnőket pedig elemeire bontva közelebb kerüljünk a jelentések felismeréséhez, miközben sor kerülhet számos uráli, altáji és indoeurópai nyelvekben meglévő tulajdonnév és közszó etimológiájának tisztázására. Megtudjuk, hogy az embert körülvevő természet olyan, mint maga az ember. Születik, él, táplálkozik, szaporodik, meghal, de a halálban újabb élet születik. A holt vízből kiömlő víz folyóvá, élővé válik, egy másik folyóval alkotott torkolatában megszűnik, s az elágazás után új folyóként tengerbe, tóba torkollva ismét állóvízzé, mozdulatlanná, holttá válik. A mozgást, az életet a melegedés, a tavasz indítja el az áradással. A természet jelenségei s az emberi élet jelenségei ugyanazok. A megismerési folyamatban az első elnevezések minden bizonnyal az embert körülvevő természetre vonatkoztak. Ezek lehettek az első, a víz munkáját megtestesítő hangutánzó szavak. Idővel alapjaivá váltak olyan közszóknak, amelyek a természeti és az emberi életjelenségek közös megnevezéseivé váltak. Kezdetben tehát az ember magát hasonlította a körülötte levő természethez. A folyamat későbbi fázisában ez megfordult, s az ember saját tulajdonságaival ruházta fel a természetet.
Róna-Tas András bevezetőben írt gondolatainak részben ellent mondunk, részben másképp fogalmazunk: A csuvasok mai fő lakóhelyén eredetileg nem csuvas nyelvet beszélő népek laktak. Úgy látjuk, hogy a magyarok elődei jártak ott nem csak a honfoglalást közvetlenül megelőző időkben, de már jóval korábban is.
6. Rövidítések:
A. - Alikovszkij rajon
Ar. ld. NIKITIN
Ask. - Aszkinszkij rajon
Aur. - Aurgazinszkij rajon
Bajm. - Bajmakszkij rajon
Bak. - Bakalinszkij rajon
Balt. - Baltacsevszkij rajon
bask. - baskir
Belokat.- Belokatajszkij rajon
Belor. - Beloreckij rajon
Bir. - Birszkij rajon
Bur. - Burajevszkij rajon
C. - Civilszkij rajon
Čgs. - Csebokszarszkij gorszovjet
Čist.u. - Csisztonszkij ujezd
csuv. - csuvas
d. - domb
Davl. - Davlekanovszkij rajon
D'urt. - D'urt'ulinszkij rajon
f. - folyó
h. - település
Xajb. - Hajbulinszkij rajon
Ja. - Jadrinszkij rajon
Kal. - Kalinyinszkij rajon
Kč. - Krasznocsetajszkij rajon
kirg. - kirgiz
ko. - komi
Kra. - Krasznoarmejszkij rajon
Krk. - Krasznokamszkij rajon
Kug. - Kugarcsinszkij rajon
Kul. - Kulomszkij rajon
Kum. - Kumertauszkij rajon
Kurm.u. - Kurmykszkij ujezd
M. - Morgausszkij rajon
m. - mocsár
Meč. - Mecsetlinszkij rajon
Mijak. - Mijakinszkij rajon
or. - orosz
Sal. - Szalavatszkij rajon
Sykt. - Syktyvkarszkij rajon
Ster. - Szterlitamakszkij rajon
SW - Syrjänisches wörterbuch
t.- tó
tat. - tatár
U. - Urmarszkij rajon
udm. - udmurt
Uf. - Ufimszkij rajon
V. - Vurnarszkij rajon
v. - vallási hely
Zil. - Zilairszkij rajon
7. Források
Am. - ASMARIN, N.I. (1828-1850) Theasurus linguae Tschuwaschorum I-XVII. Kazan-Čeboksary.
Dr. FOKOS FUCHS, D. Syrjänisches wörterbuch I-II. Budapest 1959.
JEGOROV (1964) - JEGOROV, V.G. (1964) Etimologicseszkij szlovar csuvasszkovo jazyka, Csebokszary.
MÉK - Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. (1985) Akadémiai Kiadó, Budapest.
NAP. - Naszeljonnyje punkty Csuvasszkoj ASzSzR, Csebokszary 1974.
NIKITIN - NIKITIN, I. D. Toponyimika (Nazvanyija urocsis, ovragov, leszov i drugih punktov szelenyij (Csuvasszkoj ASzSzR. Naucsnij Arhiv CNII, knyizsnoje posztuplenyije N. 72. Kézirat.
SIROTKIN (1961) - SIROTKIN, M.Ja (1961) Csuvasszko-Russzkij Szlovar, Moszkva.
TB. - Szlovar Toponyimov Baskirszkoj ASzSzR, Ufa 1980.
TESz - A magyar nyelv történeti etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 1970.
TSK. - TURKIN, A.I. (1986) Toponyimicseszkij szlovar komi ASzSzR, Szyktyvkar.
8. Irodalom
FEDOTOV, M. R. (1975) Szravnyityelnaja grammatika tyurkszkih jazykov, Csebokszary, 1975.
LEVICKAJA, L.Sz. ( 1976) Isztoricseszkaja morfologija csuvasszkogo jazyka. Moszkva.
LIGETI Lajos (1986) A magyar nyel török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban, Akadémiai Kiadó, Budapest.
RÓNA-TAS (1978) - RÓNA-TAS András (1978) Bevezetés a csuvas nyelv ismeretébe, Budapest.
[1] Az általunk javasolt jelentések. Kétféle jelentését adjuk meg azoknak a neveknek, amelyek alapjául a köznév mellett tulajdonnév, esetünkben egy másik víznév is szolgált.
[2] A név első és második tagja végső eredetét tekintve ugyanaz a szó: Sar + tuan, săr + čě < săr + t (<tăn) + -ě). A csuvas sărt ugyanaz az összetett szó, mint a Sartăn.
[3] A következő név azért is érdekes, mert kézenfekvő lenne a csuvas forma második elemének alapul az orosz bárzsá 'uszályhajó' jelentésű szót, amely jövevényszó lehet az angolból (JEGOROV). Ehelyett mi a pară 'forrás' fordítást javasoljuk. Ezt a megoldást támogatja az orosz megfelelő is.
[4] Köznévi hátterének a részletes bemutatása nem fér be jelen dolgozat keretei közé.
[5] Első lépésben a víz tevékenységére utalhatott, amint csinálta, vágta, mosta az árkot, gödröt, hogy álló vagy folyóvíznek a helye legyen.
[6] Azért is fontos adat, mert riftongust (-eve-) őríz a teljes képzésű monoftongussal (-o-) szemben.
[7] Az adott név szerkezete dönti el, melyiket kell figyelembe venni.
[8] Eredeti jelentése 'hajlat' lehetett.
[9] Az alakja görbe, horgos'.
[10] Az ősi gondolkodás szerint fekete az, ami sáros.
[11] Jelen dolgozatban csak a víznevekre, a vizes helyek neveire térünk ki.
[12] A földrajzi neveknek a népnévi és egyéb köznévi kapcsolatait másik dolgozatban kívánjuk bemutatni.
[13] Vö. ko. sin 'forrás'.
[14] Vö. tat. bask. ba, csuv. pu? 'fő'.
[15] A dömör és alakváltozatai, valamint a vas és alakváltozatai hangtanilag is összefüggnek, amelynek bemutatása másik dolgozat feladata.
[16] Bár tematikailag szorosan idetartozik, bemutatására az előírt terjedelmi keretek miatt másik dolgozatban kerítünk sort.
Czeglédi Katalin könyvei Czeglédi Katalin cikkei
Minden jog fenntartva
2005 Tatár Zoltán
