Vörös? Fehér?
Jó bor legyen. Zamatos, lehet fiatal, gyöngyöző, mint ifjú leányka, vagy erős, markáns, mint már borostás állú legény.
Száraz fehér?
Gyönyörű bor. Fehérben talán a legzamatosabbak a balatonfelvidéki (figyelem, nem déli oldal!) borok. Ha nem vagyunk igazi borivók, akkor déli lejtőjű Tramini, Ottonel Muskotály, esetleg Hárslevelű (ez már markánsabb). Ha szárazabb, fűszeresebb bort: akkor nyugati-északi lejtőjű bort: Olaszrizling, vagy mehetünk északabbra: somlói Furmint, vagy még szárazabb: Juhfark...
Aki különleges ízű, finom szárazat akar: Kéknyelű...
Mindent csakis ellenőrzött helyről, és jó palackozótól.
Most divat lett a barik-bor. Nem rossz, de néha túlzásba viszik a gyümölcs-ízt, és ez már néha gyanús.
"Magyar ember nem barikol..." mondanák a régi borászok. Egyébként is: a barikolás során rengeteg hordó megy veszendőbe (vele a fa is), mert 3 év után kidobják a hordót.
Móri borok: újra finom lett az Ezerjó, nagyon szép savakkal. Ha északi lejtős, akkor savasabb.
Vörös borok: ha jól készítik, szinte csalhatatlan ízük, aromájuk van. De itt is lehet csalni... kis bodza, vagy más színezék (kékes marad a pohát fala...) akkor gyanús.
Magam a száraz vöröseket kedvelem: szekszárdiból szinte mindent, villányinál csak a szárazat. Balaton-felvidéken kezd terjeszkedni a Kékfrankos. Egy 22 mustfokkal szüretelt, 4-5 napig héján hagyott kékfrankos olyan, mint a legjobb erőben lévő férfi. De olyan vad is tud lenni...
Portugál, chillei borok maradjanak ott ahol vannak. Vagy rendkívül erős zamatúak, vagy ihatatlanul édesek. nem az igazi (5-6 ezer Ft-os palackár ellenére sem).
Arcképekhez: női, finom: lágyabb Chardonnay, esetleg száraz Szürkebarát, vagy Tramini való.
Férfi arckép: ha fiatal, akkor friss, zamatos bor: Kéknyelű, Juhfark, Olaszrizling.
Szoc.fotó: markáns fehér, vagy vörös bor: száraz Kékfrankos, esetleg jó száraz Oportó.
Etnikai jellegű: nehéz száraz vörös bor.
Tájkép: tavaszi: lásd női fotók, esetleg idősebb Kéknyelű.
Nyári képek: friss Sillerek, rosék.
Őszi: zaatos zempléni borok: Furmint, Hárslevelű, Ófurmint, vagy 8-10 éves balatoni borok.
Ha sötétebb, ködös ősz: idős borok, akár tokajiak, muskotályosok. Jöhetnek az aszúk is.
Téli tájkép: finom, idős, elmélkedésre való borok: aszúk, szamorodnik, vagy villányi Kékoportó.
Sport-fotók: friss, virgonc borok valók: Cserszegi, Juhfark, Ezerjó, Olasz
tehát, csak meg kell keresni a bort.
Száraz borok: pincehideg, 10-12 fokosan.
Édesebb borok: 12-14 fokon.
Vörös borok: szárazak 12-14 fokon, édesebbek 14-16 fokon is jók.
És csakis ellenőrzött, jó helyről vegyünk. Nem mindig a név számít (ittam én már híres-neves Bikavért 3 évesen - és pimpósan...)
Tartani a bort csakis úgy lehet, hogy a dugót fedje a bor (vízszintesen pld. De csak akkor, ha jó a dugó!
És most megyek, és iszom egyet az egézségedre, kedves Marquez ezredes!