Az Illy - azon szempontok szerint, amit én kávénak nevezek - szerintem is afféle nagyon populáris, amolyan "mindenkinek legyen jó" kávé. Nincs benne az az őserő, energia, ördögiesség, amit én elvárok a forró italomtól.

Az árát nézve pedig már egészen tragikus a helyzet...

Minél többet jut eszembe a "robbanó vernyánó", annál inkább kellemes emlékek társulnak hozzá, kivéve persze a sérülésemet :)

Dehát, amíg a segafredo elérhető, addig nem tudok együttérezni a senseo-s és egyéb hiánygazdaság súlytotta lét áldozataival.