Gosztonyi Kálmán:
A Szumir Nyelv Részletes adottságai összehasonlítása
1. Ragozás -névutók.
[török, kaukázusiak, magyar, finnugor, munda-kól, szantáli, tibeti, etruszk, paleo-sziberíai, paleo-amerikai nyelvek, eszkimó, japán, korea, néhány kelet afrikai nyelv]
2. Mérsékelt hangilleszkedés
[török (teljes), magyar(mérsékelt), szantáli-munda-kól, dravida, (mérsékelt), tibeti-burmai.]
3. Váltakozó mássalhangzók.
g-m, m-b(v), ng-m a végződésekben.
n-m, n-l. kalam / kanam, (danol / dalol) (csuron/csurom)
[török, magyar, dravida, tibet-burmai, kínai]
4. Mássalhangzók áthasonulása: [Jestin, Abrégé, 42]
[magyar, paleo-szibériai, jenisszei, némely tunghuz nyelv.]
5. Mássalhangzók (részleges) gyengesége: [?]
[török, finnugor, magyar, óceániai nyelvek.]
6. Szóvégi mássalhangzók elhagyása:
[magyar, tibeti-burma, óceániai nyelvek]
7. Magánhangzós jelleg:
[magyar, finnugor, török, jenisszei, kínai, japán]
a/ a közbeiktatott fonémák, másodlagos magánhangzók (ejtés könnyítők)
magyar (küld-tem, küld-ö-ttem stb) a tt kettőzés a jó hangzás végett.
8. Szóalakítás (igenevek):
kaukázusi, magyar, munda, szantali, tibet-burmai, török.
9. Igenevek:
kaukázusi, finnugor, magyar, török, (munda, szantali -Hevesi V., 59)
10. Meghatározók:
magyar (fontosak, -nő, fa, holmi-, stb.), burmai (rong), afrikai nyelvek (bantu),
melanéziai nyelvek, maradványok angolban -man, -woman, -tree (és más)
11. Birtokos főnév hátravetése (kalapja az apámnak): regens rectum:
[sémi, akkád, hamita, indoeurópai, latin, magyar, polinéziai]
12. Birtokos főnév előrehozása (apám kalapja): rectum regens:
[török, magyar, nyugat-kaukázusi, bászk, tibeti, dravida, paleo-szibériai]
13.A birtokos eset, ragos, rektumot a regens birtok-raggal követi:
magyar: (Apámnak a kalapja), finn, török.
14. A jelzői melléknév hátravetése (kalap, szép)
szémita, hamita, latin és görög, észak nyugati kaukázusiak, népies magyar.
15. A jelzői melléknév előrehelyezése (szép kalap)
dél-kaukázusiak (Grúz), magyar, finnugor, török, szanszkrit, indoeurópai,
16. Birtokragok, vagy birtokos névmások hátrahelyezése
magyar: (házam enyém), (Grúz, független névmások), finnugor,
török, sémi, akkád, maláji, eszkimó.
17. Kérdő névmások és számjegyek birtokos ragja:
[Szumér: ana-zu = mi a tiéd?] magyar: mid?; Kaukázusiak.
18. Helyrag és birtokrag a partíciumokhoz:
[ba-a-n i/ ba-a-a-ni = ad-tában] magyar: isten-ad-(o)-tt-á-ban, finnugor (igenév után),
török nyelvek.
19. Többszörös összetétel, szócsoport-ragozás:
kaukázusi nyelvek, török, magyar, finnugor, paleo-amerikai, eszkimó.
20. Egyes szám a többes szám helyet (névszóban és melléknevekben,
magyar: (jó ember-ek); kaukázusiak, dravida, török nyelvek, néhány paleo-szibériai, óceániai.
21. Számnév, egyes szám használata
magyar: (tíz ember, nem tíz emberek), ural-altáji nyelvek, kaukázusi nyelvek, Grúz.
22. Hangtani hasonlóság a többes ragjainál:
(Szumér -e-ne, Grúz = -ni, Magyar -nyi; Szumér e, Grúz -(e)n, es .
23. A névszó kettőzése a többes számban: (archaizmus);
óceániai nyelvek.
24. A kölcsönösség kifejezése: lú =ember, lú-lú = egyik-másik ember;
esetraggal: lú-lú-ra = ember-embernek (rész, eset). [Jestin, Abr., 61]
25. A nyelvtani nemek hiánya:
kaukázusiak, magyar, török, óceániai nyelvek.
26. A tárgyeset ragtalan is lehet (látom a házam);
kaukázusi nyelvek, finnugorok, régi magyar, mai magyar (a névmásoknál), tibet-burmai.
27. A mondattani szórend:
kaukázusiak, ural-altájiak, kínai.
a/ Az alany és állítmány közé tett tárgy és határozók.
Az ige a mondat végén:
ural-altáji, magyar, paleo-szibériai, tibet-burmai, paleo-amerikaiak.
b/ A szó helyzete meghatározza az alaktani értékét:
régi finnugor és régi magyar. (Sauvageot, Mondattan, 5-6, , kínai, Maláj,
közép-afrikai, bászk.
28. Jelen van múlt időbeli részesülő vonatkozó mellékmondat funkciójában:
Sumér: ( a jövő ember = lú-gin-a = aki jön; a leesett alma = hashur sub-ba);
kaukázusiak, finnugor, magyar, török, bászk, tibeti, dravida, sémi, akkád, hamita.
29. A szenvedő alakot kerüli:
magyar, török, paleo-szibériai.
30. Előragok (igekötők)
akkád, nyugat-kaukázusi, bászk, magyar, szanszkrit, indoeurópai.
31. Belragok:
kaukázusi, magyar (régies), jenisszei nyelvekben, tibeti, bantu.
32. Részeset vonzása tárgyeset helyett (kivéletlenesen);
kaukázusiak, magyar (népies, nem tájszólásban), "néztem neki", ehelyett: néztem öt (kivétel).
33. Kapcsolt igék kiegészítik egymást:
magyar, finn-ugor, szanszkrit.
34. Óhajtó móddal is kifejezhető a "jövő idő"
magyar: [haza mennék], hasonlóképen franciául is (a határozottság helyett.)
35. Óhajtó mód kötőszavai:
szumér he-, ha-, (hu-), Ujgur -hai, magyar-hadd, hagy, (O magyar hug) g>gy.
36. Az ige egyedül is mondatot alkothat:
sumér ba-kú-é = eszik belőle, magyar, török.
37. Névmástővel egyezése:
ujgur, finnugor, magyar.
38. Mutató elemek egyezése:
szumér (e, ne e-ne), magyar (-e, -ne, ne!), török, (tibeti-burma).
39. Mutató névmásokból származó igeragok; e-ne vagy e-ne-ne.
magyar -e, -ne (népies), és a többes szám 3 személy ragja: (-e-)né-ne-(k),
a többes szám "k" jával, egyes szám 3 személy: -e-ne, pl. kell-e-ne (feltételes mód).
40. Megfelelő jövő időrag:
sumér (-de, e-de, hozzá még a rédi -ad), kaukázusiak (gyakorító, kezdő igék részére stb., lásd Dirr, Trubeckoj), magyar; -end, -and, amely egy kissé ősi.
41. Parancsoló módban az igekötőnek a gyök után való vetése (menj el!)
Kaukázusiak, magyar (az összes igekötőket hátraveti), indoeurópai ez csupán az erre minősített igekötőkkel történik.
42. A személy vagy tárgy számjegy mellet, egyes számban van:
szumir (mindig), UA mindig, Kaukázusian (nagy részben).
43. Összetett számnevek képzése: nagyobb+ kisebb;
magyar, török, (A finnugor és indoeurópai nyelvekben csak 11-től kezdve)
44. Tagadó mondat szerkezete. -Nincs tagadó ige:
Kaukázusi (Grúz), magyar, latin, finn.
A tagadás -n jele a magyar, szanszkrit, indoeurópai.
45. Nyomatékszók gyakori használata:
A szumérban: ám, -na-, stb., magyarban: ám, no stb., finnugorok munda-kól.
46. Igék, "álsegédigék",
A szumérban "ag" és "du" igekötővel néha , előfordulnak az ige-komplexumban,
mint kiegészítők, önálló jelentés nélkül. Ezek erősítik az uralkodó igét..
ag = tenni, du = építeni, elkészíteni, kiegészítik az igefogalmat. Az "ag", sőt az
"ang"(ag), "us", "ul" (u-gid) szumér igegyökök csak a magyarban fordulnak
elő mint képző kiegészítők, bővítők. Így a számos igegyökkel főleg
mozgást kifejező igéket alkotunk. Így az "ag" = tenni-nek megfelel a rag:
"moz-og, dob-og, csep-eg igékben.. az ang = szeret, mérni-nek: szor-ong,
terj-eng az "u-nak = követni, irányt követni, űz-ni, : köt-öz,
bog-oz az "ul 7"nak = irányitani, ütni: por-ol, korh-ol, unsz-ol, ..
Ezek mindig kiegészítik az igegyököt és nem módképzők, mint
ahogy ez a török nyelvekben megvan.. Az -ag, -eg, -og elemekkel a magyarban
főneveket és mellékneveket is képezhetünk, pl. szúny-og, hany-ag, rész-eg stb.)
47. Kettős tövek mély és magas hangzókkal:
Szumérban uri-eri, emen-umun, a magyarban: kever-kavar, csöbör-csupor.
Ilyenek előfordulnak a török nyelvekben is.
48. Ragok és szóképzők egyezése:
a szumér -ta, Finn -ta, Magyar -tól, -tó. Török -ta, Japán -ta;
A szumér: -ra (részes eset), a magyar -ra (irányt kifejező részes eset),
a török -ra/ru; A szumér -ra (szétválasztó), a magyar -ról, -ró (szétválasztó);
a szumér -e, -e/u; a magyar -hez, -hoz, a török -isz;
a szumér al-, a magyar el-;
a szumér e, ne, e-ne, a magyar -e, ne;
A szumér nu, nu-am, nam (tagadás), a magyar ne, nem, Ostjak nem.
Egyébként a finnugor nunáció? nélkül: ei (ejde?, ejnye?) [ez így van a Dravidában is!]
49. Szavak képzése mondat által:
szumér: gaba-nu-zu = vetélytársat nem ismer= derék; gis^-nu-zu =
férfiasságot nem ismer = szűz....nimgir-he-du = igazgató által szerzett,
felfogadott=napszámos....a magyarban: bor-nem-issza (tulajdonnévképpen is),
hánya-veti, szél-verte, bot-csinálta.
50. Igekötők iránymutatása elhelyezése: a szumérban "mu" (mü? =), "ma",
a fontosabbra, a központra; az "-e/i" pedig a kevésbé fontosra, a
széleken lévőkre céloz... a magyarban "meg-" a teljesre, a bevégzettre
céloz; az "el-"a távolodást... a "majd" pedig halogatást fejez ki,
"íme" közvetlenséget (1. az előzőket a nyelvekről).
51. Az alany ismétlése az ige után, névmás által: (St. Langdon, Szumér irodalom , Szövegek)
Kaukázusiak, Himalájai nyelvek, Munda-Kól, Magyar, (a ház meg-épül az).
52. Meghatározatlanságok. A szavak különféle jelentése a mondatban.
(A szumérban pl. "du" = menni, (kivétel) a "du" (ugyanazon jellel)=tenni,
és még számos eset ismeretes...a magyarban: szán- (valamire), szán-
(valakit), ... kerül (valamit), sok-ba kerül; Szanszkrit, Indoeurópai.
53. A beszédrészek sokoldalúsága a mondatok szórendjében:
(Jestin Rövid szumér nyelvtan, 31/32 és 51, 52). Régi magyar.
Svájc, 1977
