szarmata: "A Krím félszigeten még a 17. században is voltak gótok! A krími gótoké a legkésőbbi gót nyelvű írásemlék!"

provó: Igen, igazad van. A gótok is ott voltak a Pontustól északra, meg a szabírok is, meg az onogurok is. A kérdést tehhát nem lehet eldönteni azon az alapon, hogy kik éltek a Fekete-tenger mellékén.

A döntő az, hogy Jordanes a hunokról beszélt, a hunok kettészakadásáról az idézett fejezetek elején. Ezért a hunok sorsát írta le a végén is.

A helyzetet bonyolítja, hogy még később kifejezetten gótokat emlegetve megismétli a vándorlásra utaló szavakat. Ezt azonban el kell választani az általam idézett fejezetektől, mert azokban elismerten Priszkoszt másolta, aki azonban csak a hunokról (szabírokról) beszélt, a gótokról nem. Tehát Jordanes sem érthető a gótokra, minden zavarosnak tűnő fogalmazása ellenére sem. Ezért a szerkesztők zárójeles magyarázata semmiképpen sem korrekt. Meg kellett volna hagyniuk Jordanes (esetleg félreérthető) eredeti fogalmazását.

*******************************************************************

szarmata: "Az tény, hogy a hunok 454 után keletre visszahúzódtak, de ez a Csaba királyfizás egy hipotézis! Szintúgy a szabírok párhuzamba állítása az 5. századi hunokkal!"

provó: Csaba királyfi története nem mese, hanem egy első pillanatra nehezen érthető (ugyanis Csaba túl hosszú, 108 éves, életet él), de értékes forrás. Csaba (meg Zoárd, meg Kuber, meg Zabergán) nevében ugyanis a szabír népnév rejtőzik. Arról az uralkodóról (arról a dinasztiáról) van szó, aki (amelyik) a szabírokat vezette. Ha így értékeled, akkor teljesen világossá válik a kép, amely egyezik Jordanes szövegével is.