Még egy megjegyzés, és aztán nem is szaporítom tovább a szót ifjúságügyben, bár öröm szivemnek, hogy végre róluk is szó esik.

Azt hiszem, a legnagyobb probléma, hogy nagyon sokan a városatyák közül - tisztelet a nagyon kevés kivételnek - nem értékként, hanem problémaként, újabb bajok forrásaként kezeli az ifjúságot, annak minden kérdésével együtt. Persze ez nem a szavakban, hanem sajnálatos módon a tettekben mutatkozik ez meg.

Egy példa: nemrégiben volt szerencsém másfél tanévet az egyik középiskolánkban dolgozni. Nem kivételes tehetségek járnak oda, hanem azok a diákok, akikkel elhitették, hogy nem érdemesek arra, hogy "megváltsák a világot". És nagyon nagy baj, hogy ezt a körülöttük levő felnőtteknek el is hitték.

Vajon hogy lehet olyan felnőtteket nevelni, akik csak arra hiszik érdemesnek magukat, hogy ne hasznos tagjai legyenek a társadalomnak? És nem vajon mindannyiunk - beleértve a döntéshozókat is - közös felelőssége az, hogy ezek a fiatalok értékes felnőttekké nevelődjenek? Kérdés: mit teszünk meg ezért?

És akkor nem is beszéltem azokról a fiatalokról, mint a gyermekeid, akikre méltán büszke lehetne és kellene is legyen a városunk. És az még a hab a tortán, hogy itt kellene tartanunk őket, hogy ne más települést emeljenek hírnevükkel...

Csak zárójelben: fontos ugyan, de ehhez nem egy kétnapos fesztiválra van szükség elsősorban...