Hm. Ez egy igen érdekes mondatrész.

 

"Az egykori derék szegedi múzeumigazgató, Bálint Alajos fia, akit László Gyula mellett és után magam pártfogoltam egy jó félévtizeden át, ma az MTA Régészeti Intézetének igazgatója, ..."

 

Azért érdekes ez a rész, mert egy ellenőrízetlen pletyka szerint (ezért kéretik nem bizonyosságnak venni!) B. Cs. úr diplomamunkáját B. K. írta volt annak idején. Hogy ez milyen fokú segítséget jelent, azt az érintettek jobban tudják nálam, de aligha fognak pontosan beszámolni róla.

 

Azonban van egy elvileg és gyakorlatilag is alkalmazható ellenőrzési módszer. Ha valaki megtudja szerezni e diplomamunka szövegét, akkor szövegelemzéssel (stílus, szóhasználat, nyelvtani szerkezetek stb.) megállípítható, hogy B.K., vagy B.CS. írta-e.

 

S akkor tudni fogjuk, ki is ez a B. Cs. s mennyire van oka a Tudomány képviseletére.

 

Az ötletet ajánlom az MTA vezetőinek figyelmébe.

 

Már, ha a tudományos élet tisztasága fontos nekik.

 

Azonban nincsenek vad reményeim. Ezeknek éppen ilyenekre van szüksége. A zsarolhatóság csak fokozza az alkalmazottak engedelmességét.