azt tessen nekem elmagyarázni, mert én beszartam tőle frankón, hogy lehet az, mikor agykontroll tanfolyam záróaktusaként esettanulmányokat kellett csinálnunk, ami abból állt, hogy egy vadidegen emberrel párokba rendeződtünk, mindenki hozott magával 2 embert akit ismer, majd bármilyen konkrét információ nélkül az volt a dolgunk hogy felidézzünk a párunk által hozott embereket, akikkel sohasem találkoztunk. amitől beszartam az az volt, hogy a kiccsaj aki nekem jutott, hozta a nagymamáját és az öccsét, mint esettanulmányt, az öcsinél megmondtam hol volt eltörve a karja, hogy néz ki, ahogy a nagyinál is hogy a veséjével vannak problémák meg hogy hogy néz ki, plusz a nagyinál süti illatot éreztem. a valóság és amit felidéztem tökéletesen stimmelt. mondom fasza, leiszom magam, hátha kigyógyulok :)

ezek után senki se fogja velem elhitetni, hogy az agyunk nem képes többre mint eccerű kémiai reakciókra a koponyánkba zárva elszigetelten mindentől. ez igenis kérem kommunikál a környezetével, az elsődleges érzékszerveken kívül is.

nomeg, ez itt kérem a rejtélyes dolgok, tudományok határvidékei, alternatív kutatók cucc, szal lehet jönni őrjöngeni pohár vizezni meg minden. bírjuk, mi ugyanis a valóságot kutatjuk, nem azt amit megetetnek velünk.