Milyen jó lenne Szabadkán...

külön felhívnám a figyelmet Darai Lajosra - nagyon jó áttekitést ad.
(Dr. Darai Lajos:. Az őstörténeti szenzációk tartalmi háttere:. Egy történelem —
egy tudomány. )

KJF—ZMTE—ÉMPE
120 ÓRÁS TÖRTÉNELEMTANÁR–TOVÁBBKÉPZÉS ELŐADÁSAI
Városi Könyvtár, Szabadka, Dusán cár utca 2.
6x45' előadás minden hónap utolsó előtti szombatján 9,00-tól 14,30-ig.
Nincs előadás: 2005. június, július, augusztus, december, 2006. június, július, augusztus


1. ELŐADÁSI NAP: 2004. szeptember 18. 2. ELŐADÁSI NAP: 2004. október 23.
Dr. Zachar József—Dr. Darai Lajos:
A továbbképzési program célja, tartalma,
és a megvalósítás formája.
Dr. Zachar József:
Tartalmi kulcskérdések és módszertani megújulás: Megújítandó területek, témák, csomópontok, valamint forrástípusok, források feldolgozása a magyar
történelem kutatásában és oktatásában.
Nemzeti jellemünk gyökerei.
Dr. Darai Lajos:
Az őstörténeti szenzációk tartalmi háttere:
Egy történelem — egy tudomány.
Az egyetemes és a magyar őstörténet időrendje és
módszertana:
A régmúlt és a ma összekötése az alárendelés és mellérendelés történeti megjelenésének feltárásával. Nagy Kálmán:
A 895. évi honfoglalás.
A honfoglaló magyarok hadművészete.
Honbiztosító hadjáratok a honfoglalás után.
A magyar huszár a második világháborúban.
Dr. Szabó A. Ferenc:
Kárpát–medencei népesedési viszonyok, népese-
dési folyamatok, irányok és kulcskérdések.
1956 történelmi jelentősége.

3. ELŐADÁSI NAP: 2004. november 20. 4. ELŐADÁSI NAP: 2004. december 18.
Csajághy György,
Csajághy Györgyné:
Zenetörténet és őstörténet összefüggései.
Zenénk ősi rétegei, keleti párhuzamai.
A régi magyar hitvilág és hiedelemvilág megjelenése a magyar népzenében.
Ősi magyar hangszerek, hangszertörténet.
Dr. Frisnyák Sándor—Dr. Süli–Zakar István:
A Kárpát–medencei
- természeti kép a végleges honfoglalás után,
- antropogén tájformálás, népessége és az etnikai tájszerkezet változásai
(895–1920),
- magyar településhálózat 900-tól 1920-ig,
- feudális kori földrajzi munkamegosztás,
- mező– és erdőgazd. tört. földrajza 1920-ig.
Magyar ipartörténet földrajz, közlekedésföldrajz
1920-ig.
Dr. Pandula Attila:
Magyar jelképek és zászlók (inszigniológia és
vexiológia).
Családtörténet és személyábrázolások (genealógia
és történeti ikonográfia).
Nemzeti címer és pecsétek (heraldika és
szragisztika).



5. ELŐADÁSI NAP: 2005. január 22. 6. ELŐADÁSI NAP: 2005. február 19.
Dolnics Zoltán:
A hunok ázsiai megjelenése és szerepe.
Magyar előnépek Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között.
Dr. Költő László:
Klasszikus régészeti anyagvizsgálati
módszerek. Archeometria.
A Kárpát–medence régészeti vázlata.
Történeti folytonosság a vörsi, 8–10. századi későavar temetőkben.
A lovas temetkezésekről. Dr. Szabó József—Dr. Sallai János:
A Kárpátok védelmi szerepe a kezdetektől a 20.
századig.
A magyar honvédelem története.

7. ELŐADÁSI NAP: 2005. március 19. 8. ELŐADÁSI NAP: 2005. április 23.
Varga Csaba:
A kőkor szava: kép, az abc és a számok 40000 éves
története.
A magyar írás és hatása a világ többi írására.
Mesterházy Zsolt:
A magyar ókor története: a Kárpát-medence történeti folyamatossága, a Kárpát-medencei etnogenezis
története és az etruszk őstörténet.
Kitalált középkor kérdésköre a német történetírásban. Szekeres István:
Székely–hun írásjelek a hunok régészeti leletein.
Hun—kínai íráskapcsolatok.
A „magyar” név etimológiája.
A székely rovásírás nikolsburgi jelrendszere.
Dr. Botlik József:
Főbb csomópontok a magyar történelemben
III. Béla királytól Trianonig.

9. ELŐADÁSI NAP: 2005. május 21. 10. ELŐADÁSI NAP: 2005. szeptember 17.
Dr. Cey–Bert Róbert Gyula:
Az ősi műveltség és világkép öröksége.
A magyar ősvallás.
A magyar konyhaművészet keleti jellege.
Marton Veronika:
A tatárlakai vonalas írástól az ékírásig.
A teremtésmítosz (Naprendszer keletkezése) az ékiratos szövegekben és magyar vonatkozásai.
A Vízözön és a Gilgames eposz.
Árpádkori forrásaink magyar zárványai.
Dr. Szegfű László:
A Kárpát–medencei "szlávok", különös tekintettel Megalé Moráviára.
Kováts Zoltán:
A népességfejlődés vázlata a honfoglalástól 1920-
ig.

11. ELŐADÁSI NAP: 2005. október 22. 12. ELŐADÁSI NAP: 2005. november 19.
Csurgai–Horváth József:
Középkori magyar művelődéstörténet.
A forráskritika és a történeti segédtudományok.
Dr. Vizi László Tamás:
A középkori magyar állam fénykora és hanyatlása.
A napóleoni háborúk és Magyarország.
Dr. Czigány István:
A Thököly–felkelés.
A Rákóczi–szabadságharc.
Markovics György:
Magyarország és a Habsburgok.
Dr. Kunkin Zsuzsa:
?
13. ELŐADÁSI NAP: 2006. január 22. 14. ELŐADÁSI NAP: 2006. február 19.
Dr. Szabó Péter:
19. századi magyar művelődéstörténet.
A reformkor nagy eszméi.

Dr. Vizi László Tamás:
Az 1848–49. évi polgári forradalom és szabadságharc.
A kiegyezés és következményei.
Pintér István:
Adalékok Görgey 1849-es téli tevékenységéhez.
A szabadságharc délvidéki vonatkozásai.
Dr. Lukács László:
A magyarság néprajza és az összehasonlító néprajztudomány.

Dr. Demeter Zsófia
A magyar mezőgazdaság és ipar története.
Sajti Enikő:
?

15. ELŐADÁSI NAP: 2006. március 19. 16. ELŐADÁSI NAP: 2006. április 23.
Dr. Botlik József:
Az első világháború és annak magyar történelmi következményei.
Magyarország területi változásai 1938–1941-ig:
– Felvidék és Kárpátalja,
– Észak–Erdély és Székelyföld,
– Délvidék,
Kérdések–válaszok, beszélgetés.
Horváth Lajos:
Trianon utáni földreformok a Kárpát–medencében.
Dr. Csihák György:
A Szent Korona mint ötvösmű és mint keresztény
műtárgy.
A Szentkorona Tan, a Szentkorona Eszme és a
Regnum Marianum, s ezek mai jelentősége.
Kis államok és egyenrangú nemzetek sorsa az
Európai Unióban.
Pál Tibor:
Történelemoktatásunk kritikája.
17. ELŐADÁSI NAP: 2006. május 21. 18. ELŐADÁSI NAP: 2006. szeptember 23.
Dr. Szakály Sándor:
Magyarország jellemzése a két világháború között.
A magyar tisztikar szerepe a második világháborúban
és annak történelmi következményei.
Matuska Márton:
A magyarok elleni háború végi délvidéki genocídium.
Vajda Gábor:
A délvidéki magyarok művelődési helyzete a második világháborút követő években.
Dr. Földesi Margit:
Magyarország 1948-tól 1956-ig.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
Dr. Szerencsés Károly:
Magyar biztonságpolitikai összefüggések és
kilátások 1956-tól napjainkig.
Vajda Gábor:
Az autonómia és a nemzetté válás dilemmájának évei a visszarendeződésig (1967–1973).
19. ELŐADÁSI NAP: 2006. október 20. 20. ELŐADÁSI NAP: 2006. november 23.
Dr. Csámpai Ottó:
Nemzet és nemzettudat: családok és nagycsaládok, nemzet–előtti etnikai közösségek: nemzetség, törzs, a nemzet mint kulturális közösség, a nemzet mint nyelvi közösség, a nemzeti jellem és arculat, nemzeti azonosságtudat, a nemzet mint küldetésközösség.
Dr. Csapó József:
Az önkormányzat múltja és jelene a történelmi Erdélyben: 1. Székely székek autonómiája. 2. Egyházi autonómia. 3. Belső önrendelkezés — a kollektív identitáshoz való jog.
Mészáros Zoltán:
A titói jugoszláv újságírás. Dr. Szabó Péter, Dr. Csihák György,
Dr. Zachar József, Dr. Csámpai Ottó,
Dr. Vizi László, Dr. Darai Lajos:
Záró beszámoló beszélgetés a továbbképzés megadott témaköreiről és a
Továbbképzés tapasztalatairól.





TARTALÉK ELŐADÓK ÉS ELŐADÁSOK TARTALÉK ELŐADÓK ÉS ELŐADÁSOK
Dr. Szabó István Mihály:
A genetika és a magyar őstörténet kapcsolata.
Dr. Csihák György:
A magyar történelemtudomány helyzete, összefüggése a nemzettudattal.
A magyarok őstörténete.
A magyar nemzet múltja az őstörténettől napjainkig.
Történetírásunk két eredeti forrása: egy régi geszta és egy sugalmazott mű.

Dudás Rudolf:
A szumír–szkíta örökségünk:
– a szkíták történelmi szerepe,
– ős–szkíta nyelvi összefüggések,
– a magyar ősnyelv,
– a III. Úr Dinasztia történelme.
Nemzetünk "hétmagyar" nevezetéről.
Záhonyi András:
A mezopotámiai írásemlékek értelmezése.
A sumer-akkád-magyar szó- és jeltár újdonságai.
Dr. Timaru–Kast Sándor:
"Kelta magyarok, magyar kelták" avagy a kelta (ír)–magyar rokonság a régészet, a mondavilág és nyelvünk tükrében, ősi magyar szókincsünk a magyar-kelta rokonság jegyében. Szkíták és kelták a Kárpát-medencében.
A 3x45 perces előadásban diafelvételek segítségével, ír és breton zene kíséretében egy rövid barangolásra is sor kerül a "Világvégére" (Bretagne, Wales, Skócia, Írország).
Tóth Gyula:
Lerövidült időrend, újragondolt történelem.
Ddr. Juba Ferencz:
A magyarság kötődése a tengerhez az ősidőktől a legújabb időkig.
A magyar helytállás tengeri példái.
Dr. Rókusfalvy Pál:
A magyar küldetéstudat. Szekeres István:
Írástörténet és magyar őstörténet.
Bevezetés a történeti összehasonlító (ideografikus) jeltörténeti módszertani alkalmazásába.
– A teknős jelcsalád 'Hung-fan' ideogrammái.
– A 'Hung-fan' és az ordoszi hun aranykorona.
– Az uráli, Irbit-parti sziklarajzok vizsgálata írástörténeti eszközökkel.
– Termékenységi szimbólumaink az Urál-hegység és a Sárga folyó között.
Horváth Lajos:
A csodaszarvas és Moldva bölényfejes címere.
A 108 honfoglaló nemzetség számáról.
Bors honfoglaló vezér és a barsz (hópárduc).
Dr. Csámpai Ottó:
A magyar nép fejlődése a nemzetségektől a modern nemzetig.
Dr. J. Újvári Zsuzsa:
A magyar reneszánsz.
Nemesi, városi, paraszti életmód, anyagi kultúra, szórakozás, viselet, tánc és erkölcs.
Tóth Álmos:
A magyar bányászat története.
Dr. Szederkényi Tibor:
?
Dr. Darai Lajos:
A magyar felvilágosodás és polgárosodás.
Magyar gondolkodók a 19–20. században.
Dr. Bérczi Szaniszló:
A lovas műveltség művészete és a matematika.
Horváth Lajos:
A magyarországi nemzetségek a középkorban.

Kápolnásnyék, 2004. augusztus 12. Dr. Darai Lajos

http://www.tanar.org.yu/DOWNLOAD/kjf_musorterv.doc