VADÁSZ ŐS GÉNJEINKBEN

 

 Mégsem a Közel-Keletről bevándorolt földművesek utóda a modern európai ember

 

Az európaiak leginkább kőkorszaki vadászősöktől, nem pedig a földművelést meghonosító, a kontinenst Közel-Kelet felől később benépesítő bevándorlóktól származnak - állapította meg a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatógárdája.

 

Magyarországon, Ausztriában és Németországban talált ősi csontvázak DNS-vizsgálatát :végez­ték el a közelmúltban német kuta­tók, és következtetéseikkel vélhe­tőleg felélesztik a vitát a modern európai ember eredetéről. A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy a kon­tinenst - az eddigi elméletekkel szemben - nem földműveléssel foglalkozó, hanem vadászó-gyűjtö­gető emberek népesítették be első­ként, hozzávetőleg negyvenezer év­vel ezelőtt- adta hírül a National Geographic News. Mindezt DNS ­vizsgálatokra alapozzák, amelyek szerint a már itt élő vadászó-gyűj­tögető hordák megjelenése után évtízezredekkel később a térségbe ér­kezett földművesek génjei csak kismértékben járultak hozzá az európai génkészlethez.

 

Ehelyett egészen más, de rendkívül fontos örökséget hagytak ránk: elterjesztették a földművelést, körülbelül 7500 évvel ezelőtt - állít­ják a kutatók. A vizsgálatok ered­ménye - amelyet a Science című  szaklapban publikáltak a mainzi tudósok - meglepett bennünket ­árulta el Joachim Burger, az intézet egyik antropológusa. - Azt vártam, hogy ezeknek a korai földművesek­nek a DNS-e jobban hasonlít majd a ma élő európaiak örökítőanyagá­hoz, ezzel szemben szinte semmi­lyen hatást nem gyakoroltak rá  - közölte. A földműves ősök ennyire szerény genetikai jelenlétét azzal magyarázza Peter Forster, a Cambridge-i egyetem antropológusa, hogy a mai Izrael, Szíria és Jordánia területéről hozzávetőleg 12 ezer év­vel ezelőtt útnak indult földműve­seknek csak kis csoportjai találkoz­tak a mai Európa területén élő va­dászokkal: átadták tudásukat, de az itt élők számbeli fölénye miatt csak igen szerény mértékben tudott megjelenni örökítőanyaguk a közösségek utódaiban.

 

Ez volt az egyik első eset, hogy 7-8 ezer évvel ezelőttrő1.származó emberi lelete­ket ilyen yizsgálatoknak vetettek alá- jelezte a kutatás jelentőségét Marek Zvelebil, a sheffieldi egyetem munkatársa. Az angol tudós szerint a DNS­ mintákkal igazolt elméletet támasztják alá a késő kőkorszakból származó cserépedények és művészeti alkotások is.

 

            Többen megkérdőjelezik a mainziak következtetéseit. A német kutatók elfelejtették összehasonlítani a földműves és a vadászó-gyűjtögető ősök DNS-mintáit, holott az utóbbi csoportból is bőségesen ren­delkezésre álltak volna leletek - érvelt például Joao Zilhao, a bristoli egyetem szakembere.

 

Magyar Nemzet, 2005. november 12.