Ave kedves Milanello3, no meg 7fő is!

"Én is ezt mondom hetek óta, azzal kiegészítve, hogy az egész világ ugyanazt mondja, mint én."

Nahát! Ez a beképzeltség csimborasszója!

Még, hogy az egész világ? Akkor nagyon kicsire szűkült képed van a világról!

A nálunk sokkal magasabb tudományos színvonalon is vita van a pszichológia (és különböző ágai), a filozófia (különböző képviselői), valamint a biológia, fiziológia és az agykutatók között. Mind a fogalmak definíciójában, mind azok magyarázatában.

"Ha még valakinek nem világos, hogy melyik definíciót kellene elfogadnia, vagy elsődlegesnek tekintenie, az üssön föl egy értelmező szótárat, és győződjön meg arról, hogy a 'tudat' és a 'gondolat' általános meghatározása fedi a pszichológia leírását,          míg az 'agy' szó nem is szerepel benne."

Persze, hogy nem szerepel benne, hiszen a lélektan (pszichológia) a lélek tana és eleve a lélek, mint olyanból indul ki.

Ez kissé olyan, mikor az asztrológia a bolygók állása alapján magyarázza, hogy ki mikor kivel lesz boldog.

A pszichológiának nincs is szüksége az agyra, mert annak működéséből származó jelenségekkel (tudat, gondolkodás, gondolat stb.), azok külső és belső hatásaival foglalkozik.

A témánkkal leginkább egyik ág , a pszichófiziológia foglalkozik, ami viszont a agykutatásra van utalva.

Igazad van, mi két különböző nyomtávú vágányon vagyunk.

Kis történelmi visszapillantás, ami a "tudat" szó eredetét illeti.

A "conscientia" latin szó eredetileg René Descartes megjelenéséig "lelkiismeret'-ként volt használatos. Descartes tért át a "tudat" kifejezésre, de még ma is belekeverik egyesek a lélek, szellem, elme fogalmakat.

Ha tehát én a tudat, vagy gondolkodás fizikájára, fiziológiájára, biológiájára, kémiájára, anyagi lényegére gondolok, akkor az időben és minőségben megelőzi azt, amivel a pszichológia (és a filozófia) figlalkozik.

Üdv.