Kedves Mr.Spock!
A link nem egy politikai eszmefuttattást és analízist tartalmazott, hanem egy esemény (az első iraki háború) költségvetését, azaz befektetés és nyereség kiértékelést. Ez különösen amerikai szemmel fontos, ahol az üzlet a szentség, a dollár istensége mellett.
Az "egyszerű tudatuak" tehát láthatják, hogy jó befektetés volt!
A komplikáltabb tudatuak részére egy kis háttérinformáció:
Az üzlet szálai.
Hadiipar és a kormány, régi ismerősök.
Közlekedési miniszter Norman Mineta a Boeing és a Lockheed-nál dolgozott azelőtt.
Védelmi miniszter Rumsfeld, aki már régen a védelmikiadások növeléséért szállt síkra, a biotechnológia és a gyógyszeriparban ténykedett azelőtt. Miután áttért a hadiiparra, ugyanis a Gulfstream Aerospace cég igazgatója volt, amit 1999-ben a General Dynamics konszern felvásárolt.
Rumsfeld értékpapírjaival 11 millió $-t vágott zsebre. Egy egész csomó hadifelszereléssel foglalkozó menedzsereket alkalmazott Rumsfeld a minisztériumában.
A tengerészethez a General Dynamics helyettes elnökét Gordon R.England-ot.
A légierőhöz: a Northrop Grummantól James Roche-t, és a Lockheed Martin egykori elnökhelyettesét Albert Schmith-et.
A hadsereghez: Thomas E.White az Enron-tól, aki a 11 milliárd $-ba kerülő "Crusader" lövegrendszert favorizálta.
Annak ellenére, hogy más szisztémát választottak, a fejlesztő cég, a Carlyle csoporthoz tartozó United Defense Industries 2001 októberéig üzleti kapcsolatban volt a bin-Laden családdal.
A Carlyle vezérigazgatója Ronald Reagan volt védelmi minisztere Frank Carlucci, aki az öreg Bush tanácsadója is volt (ázsiai kérdésekben!).
Különös idő-egybeesések.
Két héttel szept.11-e után kötött a hadsereg egy szerződést 665 millió $ értékben az United Defense-vel a "Crusader" rendszerre, amire a képviselőház 475 milliót engedélyez.
Pont ekkor megy United Defense a börzére és 237 millió $ nyereséget zsebel be.
Boeing, Lockheed Martin, Raytheon und TRW azok a cégek, amelyek G.W.Bush kedvencén a "NMD" rakétaelhárítórendszeren keresnek. A Pentagon által fegyverkezésre kiadott összeg negyedrészét, az "NMD"-re fordított összeg 70%-t kapja ez a 4 cég. Eddig 70 milliárd $ folyt ennek rendszernek (NMD) a fejlesztésére. Nem véletlen.
Cheney, vagy az olaj és a terrorizmus elleni háború összefüggése.
Alelnök Cheney az idős Bush idején, mint védelmi miniszter a Panama elleni és az Öbölháborút vezette. 1995-től G.W.Bush választási kampányba való bekapcsolódásáig igazgatója volt a Halliburton olajkonszern-nek, Dallas-ban.
Ez alatt az idő alatt mérleghamisítás segítségével, mint fő részvényes 20 millió $-t keresett a 2000-ben eladott Halliburton részvényeken. Azonkívül természetesen az évi 2 millió $ fizetés is megillette.
Nem véletlen, hogy a Halliburtonhoz tartozó Kellog,Brown &Root Service (KBR) lett 1992-ben általa megbízva, hogy 3,9 millió $-ért kidolgozza a hadsereg külföldi bevetéseinél az utánpótlás privatizálásának a lehetőségeit.
Még ugyanebben az évben kapott a cég további 5 millió $-t a jelentésért és végül egy 5 évre érvényes együttműködési szerződést az US Army Corps Engineering-gel többek között támaszpontok kiépítéséért Szomáliában (62 millió $),Boszniában(2,2 milliárd $), Szaudi-Arabiában (5,1 millió $).
Amikor Cheney végülis Halliburton igazgatója lett a KBR évente 350 millió $ jövedelemre tett szert a Pentagonon keresztül, ami 4 év múlva 650 millió $-ra emelkedett.
1999-ben egy további 5 éves szerződés jött létre 730 millió $ értékben Bosznia és Koszovó utánpótlásának biztosításáért.
Alelnök Cheney a TRW-nél volt , felesége még most is a Lockheed Martin felügyelőbizottságában.
Bush elnöknek még texasi kormányzó korából van jó viszonya Lockheeddel.
A Pentagon szeretné a parlamenti ellenőrzés lazítását elérni, ami a "NMD" továbbfejlesztését illeti.
Rumsfeld arra törekszik, hogy mindenben nagyobb szabad kezet kapjon. A Pentagon ellenőrzése a Kongresszus által "teher" és nem "hatásos". Egyidejűleg a Pentagon büdzséje a kovetkező költségvetési évben 355-ről 365 M.$-ral lett megnövelve.
1998-ban még kritizálta, hogy az USA túlságosan szankciókra támaszkodik és megkísérelte a szankciók lazítását Iránnal és Líbiával szemben. A KBR-t már 1995-ben elitélték a szankciók megsértéséért. Ahogy más cégek is tették, a Halliburton európai cégeken keresztül az Irak elleni szankciókat kijátszva olajtermeléshez modern technikát szállított Szaddam Husszeinnek.
Halliburton Cheney vezetése alatt Irak legnagyobb kereskedelmi partnere volt és két közbenső cégen keresztül 23 millió $-os üzletet bonyolított le az országgal.
Különösen szeptember 11-e után lett a KBR egy nagyon sikeres vállalkozás.
A geopolitikai, a katonai és a pénzügyi érdekek közlekedő csatornái.
A KBR exkluzív ellátója a haditengerészetnek és a hadseregnek élelmiszerrrel, energiával, üzemanyaggal és épülettel. Szokatlan szerződés köttetett 10 évre és minden költség behatárolás nélkül.
Egy szabadjegy jó profit-biztosítással az adófizetők számlájára.
2002 februárban a haditengerészettel köt a KBR egy újabb szerződést több, mint 16 millió $-értékben, amiért a kubai támaszponton (Quantanamo Bay) egy fogolylágert épít 400 cellával. Áprilisban további 7 milliós kifizetést engedélyeznek a cégnek.
Tehát Cheney jó összeköttetése a hadsereghez a igazgatósága idején a Halliburtonnak rendeléseket biztosított. A pentagon ezzel ugyan nem sokat spórolt, ellenkezőleg sokkal többe került, mintha a hadsereg maga intézte volna el. General Accounting Office (GAO) jelentése szerint.
Amikor Cheney védelmi miniszter volt, keresztül vitte, hogy Líbia ellen és a öbölháború után Irak ellen a szankciókat alkalmazzanak. Halliburton igazgatóként még sokkal pragmatikusabb beállítottságról tett tanuságot.
Ugyanezév decemberében újabb 10 éves tartamú szerződést kap, költséghatár nélkül a hadsereg háborús bevetése esetén bizonyos szállításokért. Az afganiszáni US-támaszpontokat már 2002 május óta ellátja a KBR.
.Mindemellett nem kell elfelejteni, hogy a Halliburton cégnek természetesen nagy az érdeke, hogy jelen legyen Középázsia olaj és földgáz kitermelési üzletben, mindenek előtt Üzbegisztánban, ahol már a KBR tevékenykedik és Türkménisztánban. Ezekért az olaj és gáz-tartalékokért ment a játék már régebben is.
Az ENRON mellett még az US konszern CHEVRON játszik szerepet, melyik sok tőkét invesztált ezen a környéken. Condolezza Rice a jelenlegi külügyminiszter, korábban Chevron ig.tanács elnöke, később az öreg Bush idején Kazachsztán tartozott igazgatósága alá.
A Chevron a Halliburton konszern-nel szoros üzleti összeköttetésben van, amely viszont tagja az "American Chamber of Commerce"-nek Kazachsztánban..D.Cheney keze mindenhol benne van. Részese a a Bush által kiemelten forszírozott Kaspi-olajvezeték-konzorciumnak. Ebben az ExxonMobil mellett mindenek előtt a Chevron Texaco részes.
2001 novemberében lett kész az olajvezeték Tengistől Kazachsztánon keresztül a Fekete-tengeri Novorosysk orosz kikötőig. Még több olaj- és gáz-vezetéket akar Bush építetni a Kaspi környékén, az US olajellátás biztosítása érdekében.
Két millióért építette ki a KBR a taskenti US-követség védelmét. Az Üzbégisztánban állomásozó amerikai katonák élelmiszerellátása is az cég feladata, ugyanúgy a Khanabad-ban lévő légitámaszpont üzemeltetésének oroszlánrésze.
Jóllehet ezek szolgáltatások 10-20%-kal többe kerülnek, mintha a Pentagon saját keretében oldaná meg.
Miután a Pentagonnak ismét támaszpontja van a Fülöpszigeteken, nem csak fegyvereket szállítanak az országnak, amin a hadiipar jól keres, hanem katonákat is rendelkezésre bocsátanak a "terror elleni" harchoz.
A KBR 2002 novembertől 100 milló $-ért átépítheti az egykori hadikikötőt kereskedelmivé.
Egy nemzetközi konzorcium az US konszern Unocal vezetése alatt tervezett egy olajvezetéket Üzbegisztánból és Türkmenisztánból Afganisztánon keresztül Pakisztánba ( változatként Grúzián keresztül is tervbe vették, ahol az USA katonailag is beavatkozik). Ezt a tervet az érintett országok kormányai napirendre tűzték.
Az afgán miniszterelnök azelőtt a Unocal-nál tanácsadóként dolgozott.
Az ugyancsak Unocal alkalmazott Zalmay Khalilzad-ot Bush elnök amerikai megbizottnak nevezte ki.
Khalilzad, aki már az öreg Bush alatt a Pentagonban dolgozott az Unocal megbízásából a taliban-rezsimmel tárgyalt az olajvezeték építéséről.
E kevés hálózatos összeköttetések éppen csak a felszínt érintik.
Minél mélyebben merül az ember az érdekek szövevényébe, annál inkább megzavarodik.
Talán ezért is nem akarnak az amerikai polgárok semmit sem tudni, nehogy az összeesküvési elmélet áldozatai legyenek.
Inkább hisznek az elnöknek, akit őszintének és bizalomra érdemesnek tartanak.
