Abban egyetértünk, hogy volt hazai bázisa a kommunizmusnak, de egy normálisan működő demokráciában a hatalom közelébe se kerülhettek volna. a 45-ös választások után, ahol a Kisgazdák 57%-ot értek el, tehát egyedül kormányképesek lettek volna a SZEB elnöke Vorosilov tábornok azon kérésére, hogy nyagykoaliciót lát kívánatosnak 17-17%-ot elérő Kommunista és Szocdem pártokkal mindeketőnek 3-3 minisztériumot kellett adni a 14-ből, köztük a legfontosabbat a belügyet a kommunistáknak, nem lehetett nemet mondani. A 47-es választásokon az első órákban kiderűlt a csalás. A hírre a belügy nem mozdúlt, az ügyészség összetrombitálta az embereit és leküldte vidékre kivizsgálni az ügyet, de őket a rendőrség fogadta, amely azt a parancsot kapta, hogy nem engedheti be a szavazóhelyiségbe őket és ha kell akkor tartóztassa le őket.

Már említettem, hogy az oroszok letartóztattak egy kisgazda vezért. Ezt leírnám részletesebben is. 1946 végén a kisgazda párt új főtitkára Kovács Béla lett. Aki azt merészelte mondani, hogy kommunisták elégedjenek meg 17%-nyi hatalommal és felelőséggel. Az ÁVO koholt vádak alapján Köztársaság ellenes összeesküvéssel vádolta meg, de a parlament nem szavazta meg a mentelmi jogának a megvonását. erre a szovjetek nagyívben szarva a látszatra egyszerűen letartóztatták. Erre Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke, aki ekkor Svájcban tartozkodott nem jött haza, mert tartott attól -joggal-, hogy ő is Szibériában fog kikötni. Az egész ügy hatására kényszerből vagy tiltakozásul 50 kisgazda képviselő lépett ki a pártból alapítva egy új pártot így egy nagy szelettel megint kisebb lett az a szalámi.

Egyébként az is "érdekes", hogy a 47-es 22,7%-ból plusz a szocdemek 15%-ból, hogy is lehett "megcsinálni" a demokrácia teljes felszámolását.

Bocs, hogy így bő lére eresztettem és még minig ezen lovagolok, de szerintem Magyaro részére sokmindent fel lehet hozni bűnének joggal vagy kevésbé joggal, de azt hogy a béke tábor része lettünk egy kicsit erősnek érzem.