Szia sz33!

 

Zseniális ez az "élő-anyag" dolgod: én (és még számtalan embertársam) azt mondom, hogy a 'gondolat' egy cselekmény végeredményét jelölő szó (erre utal az alapszó ('gondol') szófaja is (ige)), merthogy az anyag, a cselekvést végző szervünk, az agy jelenléte még önmagában nem garantálja a 'gondolat' jelenlétét is egyben - ezért is van rá különböző szavunk. Ezt Te úgy próbálod átfogalmazni, hogy passzoljon a kiindulótételedbe ("minden anyagból van"), ezért, átugorva a cselekvés mozzanatát, egyszerűen az 'anyag' szó elé erőlteted előtagként a cselekvés legelemibb feltételét, az 'élet'-et, jelzővé képezve. A legfőbb gond ezzel az, hogy ilyen erővel azt is mondhattad volna, hogy a 'gondolat' gondoló-anyagból van - sőt, ha logikád helyes lenne, akkor ez lenne a legpontosabb megfogalmazás, hiszen az élő és egészséges ember agyában sem minden pillanatban vannak gondolatok (pl. az alvás bizonyos fázisa, stb.).

Szóval, ez a meghatározás (legalábbis ebben a kontextusban) abszolút tudománytalan, mert sehova nem vezet, logikátlan, és fölösleges is.

És akkor egy összegzése az előző hsz-omnak (ami itt nincs, azt ott valószínűleg megtalálod :-)):

Igéből képzett főnevekre nem kérdezhetünk "miből van?" (stb.) kérdéssel, mert a szó egy jelenséget, cselekményt vagy történést jelöl, és egészen konkrétan ugyanaz a jelenség (etc.) - tehát az adott jelenség összes létező jellemzőit ugyanúgy és ugyanolyan mértékben kielégítve - a világ százezer pontján előfordulhat akár ugyanabban a pillanatban, teljesen más anyagok közreműködésével. Így az ilyen, és ehhez hasonló kérdés eleve technikailag megválaszolhatatlan - ergo értelmetlen.

Röviden: a cselekvés az cselekvés, az anyag meg anyag - az, hogy ezek a valóságban nem különválaszthatóak egymástól, nem jelenti azt, hogy elméletben össze kell őket keverni. Cselekvés akkor sincs anyagból (még "élő-anyagból" sem :-)), ha főnevet képzünk belőle (cselekvés, cselekmény, cselekedet). Ez egész egyszerűen így van.

Mivel nyelvünk nem egy matematikai precizitással kidolgozott rendszer, akad néhány kivétel. Hogy ezeket hogyan tudod különválasztani a jövőben, arra találtam egy reményeim szerint jó sablont.

Nos: tegyük fel, hogy az űrben utazol. Egyszer elhaladsz egy földről odajuttatott, önmagában keringő vonat, vagy épület, esetleg (kard)markolat mellett. Ezek a szavak a magyarban véletlenszerűen alakultak ki ebben a formában, más nyelvekben sokszor nem is igéből képzik őket. Jól látható, hogy ezekben az esetekben nincs közvetlen kapcsolat az alapszó jelölte cselekvés és a képzett szó jelentése között, hiszen egy vonat jelenlétéről állóhelyzetében is beszélhetünk, vagy akár, ha rossz a mozdony, egy épület az épülése után is jelen lesz, és a markolat is markolat, akkor is, ha épp senki nem markolja. Ezért állapíthatod meg akár az űrben is, mindentől teljesen elkülönítve, hogy mi az.

De felismerhető-e ilyen körülmények között egy gondolat? Egy élet, egy lélegzet, egy akarat, egy őrület? Ezek jelenlétéről csak akkor beszélhetünk, ha valaki éppen csinálja (vagy valakivel éppen történik), nem lehet őket elkülöníteni a cselekménytől egy, az abban résztvevő anyagként. És még ha azokat a molekulákat gyűjtöd is össze, amelyek ezen jelenségek generálásában egy adott pillanatban a legközvetlenebbül működtek közre, sem fogja senki felismerni elkülönítve őket a cselekvés helyétől, idejétől és résztvevőitől. Így tehát, sosem fogod felismerni sem Te, sem az elképzelhető legjobban képzett agysebész-pszichológus specialista néhány agysejtből a 'gondolat'-ot.

Van egy harmadik csoport is, amibe a másodikhoz hasonló jellemzőkkel bíró fogalmak tartoznak, annyi különbséggel, hogy itt az elsőhöz hasonlóan nincs közvetlen kapcsolatban azzal az igével, amiből képezzük - ha kívánod, kitérek rá, de egyrészt tárgytalan, másrészt szerintem máris unod, úgyhogy megkíméllek. :-)

És hogy megfeleljek a reklamációdra: a második csoportban felsorolt igéből képzett főnevekkel kapcsolatban nem csak a "miből van?" kérdés értelmetlen, hanem az "anyagból van?", "milyen anyagból van?", továbbá a "milyen hosszú?", "milyen magas?", "üreges-e, vagy tömör?", "mekkora a tömege?" stb. kérdések is, melyek minden konkrét anyagból lévő tárggyal kapcsolatban nagyszerűen értelmezhetőek és megválaszolhatóak - itt viszont igazából fel sem tehetőek.

 

Üdvözlet!