Most kerult akezembe es ajanlom melegen Neked is
Szekely Janos : A valodi vilag,Osiris.Szazadveg kiadas,1995. amely ugyan egy eleg szokatlan nepszeru stilusba de tokeletesen bemutatja az en vilagomat is.
Ez mait most mondok nemtoel van ,de beillik az o vilagkepoebe is. Az anyagnak megvan ugyan az onmeghatarozo kepsege de ugyanakkor az anyag ezzen kepesege egy biznyos shema utan bizonyos torvenyek alapjan bontakozik,fejlodik,ki. A leg es leg elementaris dolgba gondolkozunk. Letezik ido, tehat lebonyolitasi folyamat es pedig az ido maga ireversibilis.
Letezik irany mert soha sem kezdodik egy folyamat a kozepen vagy korulotte hanem van egy nagyon egyszeru megjelenes a tipikus jellegnekes az fejlodik aztan tovabb majd az anyag torvenye szerint hanyatlkik es eltunik,atalakul vagy provokal egy masik folyamatot
Letezik interdependencia (fuggoseg gymnastol ) es interferencia (egymasba valo atszuremles ) amely a dologokat egy homogen megjelenesre keszteti.
Vegul leteznek olyan interdependenciak (egymastol fuggosegek )amelyek kenyszerituk az anyagot egy masik anyagi strukturaval kapcsolatba maradni ,belole taplalkozni vagy energiat venni el .Az mindig egy valtozast hoz a kolcsonzo,adakozo vagy vesztes anyagi keszletebe (olykor megszunik )
Ezek mind nagy hordereju torvenyek es segitik az anyag letezeset ,atminosuzleset (Lavoisier-Lomonoszov ) de mindig megtartjak az anyag universaks jellenletet.
A mi vilagelkepzelesunk antropomorf ,tehat emberi ertekekkel mertekekkel minositjuk a vilagot holott az a vilag valsozinuleg egesz mas meretekbe es egysegekbe " gondolkozik ".
Ahogygondolkozik ahogy megalapodott szabalyokat minden fele megjelenes az anyagnak betart az egy szabalyos letet demonstral az epdig egy elore elkestzitett tervet kovet. Hoyg melyik lepcsofokan a vilagnak,tortenik ez azt nem tudom vagy nem si fogja soha ember tudni,de ketsefkivul az ismert es ismetelt anyaglogikat megfejtve egesz biztos hogy az anyagon magam kivul tortenik meg vagy egy egsz ams mediumba mint az anyagi vilag,esetleg egy vekle erintkezo vag eppen koncentrikusan felulrendelt kozben.