Lehet, hogy megköveztek azért, amit mondok, de szerintem az ország még mindig jobban járt a Habsburgokkal (III: Károly, Mária Terézia és II. József azért nem voltak rossz uralkodók), mint egy gyönge "kuruc" szellemiségű nemesi köztársasággal, ami egyrészt megrekedt volna a belső fejlődésben, másrészt előbb-utóbb valamelyik nagyhatalom (cári Oroszország, Habsburgok, esetleg a Hohenzollern Poroszország) érdekszférájába került volna. Az Ottomán Birodalom ekkor már gyönge volt, aligha rúgott volna labdába.

Nem vagyok kifejezetten Habsburg-párti, de a tények ezt mondatják velem.