Kedves Titanilla!

 

Nem az a baj szerintem (minden csak szerintem), ha valaki akár mondatokon is gondolkodik. Nem ez ellen írtam. Hanem, ha egy mondatból messzevezető tant próbál felállítani. Lásd, éppen azt írtam, aki forgatja, stb., annak lesz idővel az a gyümölcs, hogy beépül a többi közé a jólmegforgatott igéje (mert azzá válik), nagy rendben, összhangban a többivel. És én is örülök az ilyen gondolatoknak, dehogyis ellenük írok :)

 

Lóttal kapcsolatban megint említem, a Biblia azokat tudtommal Jehovának nevezi (a magyar fordítások ezt nem adják vissza, de Ábrahám is Úrnak szólította az angyalt). Szóval az Úr nem közönséges ember ám, gondold csak meg.

 

A válást meg azért nem hagynám én, mert Pál semmi köteléket nem adott az asszonyoknak, hogy váljanak. Nehezebb a férfinak válni (Jézus egyértelműen tiltotta), az asszonyok azonban minden további nélkül válhatnak (Pál). Nem tudom, te milyen kötelékről beszélsz.

Ha azonban a válás minden további nélkül, akkor a zsarnok atya hozzáad, az asszonyka meg elválik, oszt annyi. Igaz, ezután (férje haláláig) nem mehet újra férjhez. De mégis, a zsarnok atya nem olyan erős.

 

Aztán én úgy találom, a fogalmazások ellenére is, a nőknek meglehetős beleszólásuk volt saját életükbe. Igaz, nem voltak olyan válogatósak, mert a sok harc miatt ritka volt a férfi, azaz többnyire kapva-kaptak egy házassági ajánlaton.

Az biztos nem ment, mint a mesében, hogy a kérők ott versenyeztek, meg miegymás. Szóval csak úgy tűnik, mintha csak a férfiakon múlna, igaz, a férfi előbb szeret, meg egyebek. Lásd, manapság rengeteg a férfi, és bizony többnyire a nők döntenek, kell-e a pasi, vagy nem. Így ma nem is jön szóba ez a probléma.

 

CSerfa