...hasznos lehet,ha szem előtt tartjuk a ténylegesen megfigyelt jelenségeket.Elvben azonban merőben helytelen volna csak a megfigyelhető mennyiségekre alapozni egy elméletet.A valóságban pontosan az ellenkezője szokott történni: az elmélet határozza meg,mi az ,amit megfigyeltünk.El kell ismernie,hogy a megfigyelés rendkívül bonyolult folyamat.A megfigyelni kívánt jelenség bizonyos módon hatással van a megfigyelő apparátusra.Ennek eredményeképpen további folyamatok játszódnak le az apparátusban,amelyek végül-bonyolult úton-érzéki benyomásokat keltenek a megfigyelőben,aki ezek alapján rögzíti tudatában a jelenségeket.Nos e hosszú folyamat során-magától a jelenségtől a tudatunkban való rögzítésig,mindvégig tisztában kell lennünk vele,hogyan funkcionál a természet,ismernünk kell a természeti törvényeket,legalábbis gyakorlati fogalmaink szerint;ellenkező esetben aligha mondhatjuk,hogy bármit is meg tudtunk figyelni.Csakis az elmélet-azaz a természeti törvények ismerete-tesz képessé bennünket,hogy érzéki benyomásainkból helyesen következtessünk a megfigyelt jelenségre.Amikor azt állítjuk,hogy meg tudunk figyelni valamit,valójában azt kellene mondanunk hogy- bár olyan új természeti törvényeket kívánunk megfogalmazni,amelyek nem egyeznek meg a régiekkel-feltételezzük,hogy az eddigi törvények a jelenségtől a tudatunkig vezető úton igenis megbízhatóan működnek:ennyit,és nem többet értünk "megfigyelésen". EINSTEIN

W.HEISENBERG: A rész és az egész