A közvélemény nyomására közzétesszük Tonjukuk, Kül tegin és Bilge kagán ótürk rovásírással írt sírfeliratának magyar fordítását a lebben által alább belinkelt honlapról, tudományos célzattal. Köszönet a fordítónak!

 

*************************************************************

 

 

TONJUKUK KÖVE

 

(Az elsõ kõ nyugati oldala)

 

[1] Én magam; Bilge Tonjukuk Kína országában születtem. A Török nép a Kínának volt alávetve.

[2] A Török nép fejedelmét nem lelve elszakadt Kínától, fejedelmet választott. A fejedelmet elhagyva

ismét behódolt Kínának. Az Isten így szólt: Fejedelmet adtam,

[3] a fejedelmet elhagyva behódoltál. Amiért behódoltál, megölt az Isten. A Török nép meghalt,

elpusztult, semmivé lett. A Török Szir nép hazájában

[4] nem maradt törzs. Az erdõben a köveknél maradtak összegyülekezve hétszázan lettek. Két

csoportjuk lovas volt, egy csoportjuk gyalog volt. Hétszázukat

[5] irányító nagyjuk a sád volt. Csatlakozz mondta.Én csatlakoztam. Bilge Tonjukuk. Kaghánt emeljek-e, kérdeztem. Gondolkodtam. A gyönge bika és a kövér bika hátra

[6] rúgna; kövér bika, gyönge bika volta ismeretlen, mondván, így gondolkodtam. Azután mert az Isten jelet adott, magam emeltem kaghánt. Bilge Tonjukuk Bojla Baga Tarkan-

[7] nal együtt Iltiris Kaghánként délen Kínát, keleten Kitajt, északon az Oghúzokat ölte. Tudósa, segítõje személyesen én voltam. Csogaj északi hegyoldalán Kara Kum-ban éltünk.

 

(déli oldal)

 

[1] Szarvast éve, nyulat éve laktunk. A nép torka jóllakott. Az ellenségeink a körülvettek mint a katlan, mi voltunk a tüz. Így éltünk mikor kém jött az Oghuzoktól.

[2] A kém szava ilyen: Azt monta, a Dokuz Oghuz nép fölé kaghán ült. Kína felé Ku-t, a tábornokot küldte. Kitaj felé Tongra Eszim-et küldte, szavát így küldte: Kevéske Török nép

[3] mozgolódott; a kaghánja bátor volt, tanácsadója tudós volt; ha az a két személy érkezne, azt mondanám, Kínát ölendi, azt mondanám, keleten Kitájt ölendi, azt mondanám engem, Oghuz-t

[4] is ölendi; Kína, délrõl támadj! Én északról támadjak! Török Szir nép, hazájában egyáltalán ne mozgolódjon, ha lehet, irtsuk ki mind, mondanám.

[5] Azt a szót hallván éjjel nem jött alvandásom, nappal nem jött ülendésem. Azután kaghánomnak tanácsot adtam. Így bocsájtottam elé: Ha Kína, Oghuz, Kitáj hárma egyesülne,

[6] meglepõdendünk. Olyanok vagyunk, mint aki a maga belét kívülrõl tartja.  A vékony likasztása könnyû, a keskenyt könnyü törni. Ha a vékony vastag lenne, likasztása nehéz lenne. Ha a  keskeny

[7] széles lenne, nehéz lenne eltörni. Keleten Kitájból, délen Kínából, nyugaton a nyugatiaktól, északon az Oghuzoktól két - három ezer a katonánk  jövend-e vajon? Így bocsájtottam elé.

[8] Kaghánom, az én személyem, Bilge Tonjukuk-nak az elõterjesztését, alázatos mondandóját meghallgatta. Szíved szerint irányíts, mondta. Kök Öngüt megmászva Ötüken erdeje felé irányítottam. Tehénnel, málhásállatokkal

[9] az Oghuzok Toglába jöttek. Háromezer katonájuk volt, mi kétezren voltunk. Csatáztunk. Az Isten megsegített: dúltunk.. A folyóba estek. Akiket szétszórtunk, az úton ismét mind meghaltak. Azután az Oghuzok mind elibém járultak.

[10] A Török népet Ötüken helyére, én személyesen Bilge Tonyukuk Ötüken helyére alapítottam, a szóbeszédre  a déli nép, a nyugati, északi, keleti nép eljött.

 

(keleti oldal)

 

[1] Kétezren voltunk. Két hadseregünk lett. Amíg a Török nép színre nem lépett. Amíg a Török Kaghán trónra nem ült,  nem volt, aki Santung városához, a tengerig jutott volna. A kaghánnak elõterjesztettem, hogy  hadat küldjek.

[2] Santung városához, a Taluj foló felé vonultattam. Huszonhárom várost bevett. Itt álmáról letett, a jurtában  fekve maradt. A Kínai kaghán ellenségünk volt. Az On Ok kaghánja ellenségünk volt.

[3] Ráadásul a Kirkizek erõs kaghánja is ellenségünk lett. Ez a három kaghán észt észhez adva, azt mondta: találkozzunk az Altun erdõben. Így adtak észt az észhez: Keleten a Török kaghán ellen vezessünk hadat. Ha nem vezetnénk hadat ellenük, ha valami lenne, õ minket...

[4] kaghánja hõs volt, tanácsadója tudós volt, ha lenne valami, megölend. Mind a hárman találkozva vezessünk hadat, irtsuk ki teljesen, mondták. Türgis kaghánja így beszélt: Az én népem ott van - mondta.

[5] A Török nép ismét zûrzavarban van, mondta. E szavakat hallva, éjjel ismét nem jött alvandásom, nappal ismét nem jött ülendésem.Akkor elgondolkoztam.

[6] Ha elõször a Kirkizek ellen vezetnénk hadat, jó lenne, mondtam. Kögmen-nek egy útja volt. A szóbeszéd szerint lezárva, ezen az úton gyalogolva nem lesz alkalmas, mondtam. Kalauzt kerestem. A sivatagi Áz törzsébõl egy férfit leltem.

[7] Meghallgattam: Az Áz országának útja Ani mentén... volt, egy lovas út volt, azon járt. Mondtam neki, ha egy lovas állítólag átjut, ha azon az úton mennénk, lehetend. Gondolkodtam, kaghánomnak

 

(északi oldal)

 

[1] ajánlottam. Katonákat meneteltettem. Le a lóról, mondtam. Akt Termil-t elhagyva ügettettem. Lóra szállva keltünk át a havon. Fölfelé, a lovat vontatva, gyalogosan, fára támaszkodva keltem át: Az elülsõ férfi

[2] keresztben, gyorsan átkelt, ... átkeltünk az Ibrík folyón. A Yobul hegyrõl leereszkedtünk. Tíz éjjel a  mellette lévõ Tugh innensõ oldalán voltunk. A helyet eltévesztõ kalauz meg lett folytva. Fuldokolva azt mondta, hogy a kaghán lóhalálában kapkodva siet.

[3] Ani vizéhez értünk. A víztõl lefelé mentünk. Étkezve leszállattunk a lóról. A lovat a fához kötöttük. Éjjel-nappal lóhalálában futtatva haladtunk. Álmában ütöttünk a kirkizeken.

[4] Álmukat dárdával szakítottuk meg. A kánjuk és haduk összegyûlt. Csatáztunk, dárdáztunk. Megöltük a kánjukat. A kirkiz törzs megadta magát a kaghánnak, fejet hajtott. Visszafordultunk, Kögmen erdején átsétálva tértünk

[5] vissza a Kirkizektõl. Kém jött Türgis kaghánjától.Így beszélt: Keleten indítsunk hadat a kaghán ellen. Ha nem mennénk, minket a kaghánja hõs volt, tanácsadója tudós volt, ha valami történne

[6] minket megölend, mondta. Türgis kaghánja kivonult,  mondta. Az On Ok nép hiánytalanul kivonult, mondta. A kínai hadsereg megérkezett. Ezt a szót hallva kaghánom,  hadd térjek haza, mondta.

[7] A nagyasszony megsemmisült. Hadd gyászoljam meg õt. Hadsereg, menj! - mondta. Az Altun erdejében tanyázz! A hadsereg feje Inel Kaghán, Tardus sád-ja menjen, mondta. Hozzám Bilge Tonjukukhoz így beszélt:

[8] Vezesd ezt a hadsereget. A büntetést szíved szerint mondd! Mit mondjak neked? Ha úgy adódik, vess cselt,   , ha nem úgy jönne ki, hírnököt, szavát fogva  telepedj le, mondta. Altun erdejében tanyáztunk.

[9] Három kém jött. A szavuk egy: A kaghán hadat hozott ki. Az On Ok hada hiánytalanul kivonult, azaz a Jaris mezején gyülekezzünk, mondta. A szavát meghallgatva, a szavait továbbítottam a Kaghánnak. A Kántól a szó

[10] visszajött. Azt mondta: ülj! Az elõõrs és õrség dolgát nagyon jól szervezd meg, ne üss rajtuk, mondta. Bögü Kaghán ilyen üzenetet küldött nekem. Apa Tarkan-nak titkos üzenetet küldött: Bilge Tonjukuk rossz, haragtartó, hibázik.

[11] Ha azt mondand, vonultassuk a sereget, ne fogadd el. A szavát meghallgatva hadat vonultattam. Az Altun erdejét út nélkül másztuk meg. az Irtis folyamán gázló nélkül keltünk át. Éjt-nappallá tettük. Hajnal hasadtára értünk Bolcsu-ba.

 

(Második kõ, Nyugati oldala)

 

[1] Nyelvet hoztak. A szava ilyen: Jaris mezején százezer katona gyûlt össze - mondta. E szavát hallván a bégek mind azt mondták:

[2] - forduljunk vissza, jó a dolog tiszta közakarat. Én azt mondom: én, Bilge Tonjukuk, az Altun erdejét meghágva jöttünk. Az Irtis folyamán

[3] átkelve jöttünk. Aki jött, az azt mondta, bátor, de nem érezte. Az Isten, Umaj kisisten, a szent hely, a folyó fölé minden bizonnyal gyorsan leereszkedett. Miért menekülünk?

[4] Nagyot mondva miért félünk? Kicsit mondva miért látjuk magunkat hitványnak? Azt mondtam: támadjunk! Támadtunk, zsákmányoltunk. A második nap

[5] tûzként perzselve jött. Csatáztunk. Két és fél egységgel többen voltak mint mi. Isten bocsánatáért, nagyot mondva

[6] nem féltünk, harcoltunk. Tardus sádár-ig üldözve szétszórtuk. Kaghánját elfogtuk. A jábgu-jukat, sád-jukat

[7] ott ölték meg. Úgy ötven férfit fogtunk el. Ugyanaznap éjjel üzenetet küldtünk a népének. Azokat a szavakat hallva, az On Ok bégjei, népe mind

[8] eljött, fejet hajtott. A jövõ bégjeit, népét szervezve, összegyûjtve kevés a nép szökött meg. Az On Ok hadseregét elindítottam. Mi is elindítottuk a sereget. Ani-t elhagytuk. Az Indzsi folyamán átkelve az úgynevezett Tinszi Fia szent Ek hegyéig értem.

 

(Déli oldal)

 

[1] A Dömör-kapuig értünk. Onnan visszafordultunk. az Inel-kapuhoz... -ve hegyre...Tezik... Tokar...

[2] onnan Jirüköt elkezdtük medmászni, Ardak népe mind eljött, fejet hajtott... A Török népbõl a Dömör-kapuhoz, Tinszi Fia,

[3] Tinszi Fia nevezetû hegyre még sohasem volt aki eljutott. Azért, mert én Bilge Tonjukuk eljutottam,

[4] sárga atanyat, fehér ezüstöt,úrleányt, hajlott teve gazdagságot könnyedén elhoztunk. Iltiris Kaghán tudása miatt,

[5] és hõs volta miatt Kína ellen tizenhétszer háborúzott, Kitáj ellen hétszer háborúzott, az Oghúzok ellen ötször harcolt. Azokban a tanácsadója

[6] ismét személyesen én voltam, vezére ismét személyesen  én voltam. Iltiris Kaghánhoz, Török Bögü Kaghánjához, Török Bilge Kaghánjához

 

(Keleti oldal)

 

[1] Kapgan Kaghan huszonhét évesen ... ott... volt. Kapgan Kaghan uralkodott. Éjjel nem aludt,

[2] nappal nem ült. Vörös véremet folyatva, fekete izzadságomat futtatva, minden igyekezetemet, erõmet odaadtam. Mélységi felderítõ csapatát ismét irányítottam.

[3] Az elõõrsöt, az õrség táborhelyét folyton növeltem. Visszaforduló ellenséget hozattam.A kaghánommal hadat irányítottam. Isten segítségével,

[4] e Török nép között fegyveres ellenséget nem szalasztottam el, billogos lovat nem szalasztottam el. Ha Iltiris Kaghán nem gyõzött volna,

[5] és én magam nem gyõztem volna, az ország és a nemzet is elpusztulandott volna. Gyõzelme miatt, és az én saját gyõzelmem miatt az 

[6] ország ország lett, a nép pedig nép lett. Magam megvénültem, megöregedtem. Bárhol egy kaghános népnek

[7] ha ilyenje volna,   miféle bánat érendené? Török Bilge Kaghán országában

[8] fejeztettem be. Én: Bilge Tonjukuk.

 

(Északi oldal)

 

[1] Ha Iltiris Kaghán nem gyõzött volna, megsemmisült volna, én magam, Bilge Tonjukuk nem gyõztem volna, ha én megsemmisültem volna,

[2] Kapgán Kaghán és a Török Szir nép helyén minden törzs, nép, és ember elpusztult volna.

[3] Iltiris Kaghán, Bilge Tonjukuk gyõzelme miatt Kapgán Kaghán és a Török nép elõrébb jutott....

[4] A Törökök Bilge Kaghánja, a török népet, az Oghuz népet táplálva székel.

 

* * *

 

KÜL TIGIN KÖVE

 

(Déli oldal)

 

[1] Istenként égbe emelkedett Török Bilge Kaghán, ez idöben uralkodtam. Szavamat hallgasd végig! Különösen kis testvérem szerinti unokaöccsem, fiam, egész családom, nemzetem, a déli sádpit bégek, az északi tárkány parancsoló urak, Otuz Tatár ...

[2] Dokuz Oghúz bégjei, népe! E szavaimat  jól hallgassátok, okosan értsétek: Keleten a nap keltéig, Délen a nap deleléséig, nyugaton a nap nyugtáig, északon éjfélig a  benne lévõ nép mind nekem alávetett. Ennyi népet

[3] Mind rendbe tettem. Az most nem rossz. Ha a Törökök Kaghánja Ötüken erdejében uralkodik, a vidéken nincs baj. Keletre Santung mezejéig vezettem hadat, kis híjján elértem a tengerig. Délre a Dokuz Er-ig vezettem hadat, kis híjján elértem Tibetet. Nyugaton az Indzsi folyamán átkelve

[4] a Dömör-Kapuig vezettem hadat. Északon Jir Bajirku helyéig vezettem hadat. Ennyi féle helyig meneteltettem. Ötüken erdejénél nem volt jobb. A vidéket kézbentartó hely, Ötüken erdeje volt. E helyen uralkodva a Kínai néppel

[5] megállapodtam. Aranyát, ezüstjét, selymét, selyemszövetét szükölködés nélkül így adja. A kínai nép szava édes, selyemszövete lágy volt. Édes szóval, lágy selyemszövettel elámítva a távoli népet, így csalogatták. A közeledés,  a letelepedés után gondolta ki a gonosz dolgokat.

[6] A jó tudású embert, jó és bátor embert nem állhatta.  Ha valaki vétett törzsének, nemzetének: családjának is

menedéket adott. Édes szavával, lágy selymével igen sokakat léprecsalt. Török nép, meghaltál, Török nép meghalandasz! Ha azt mondanád Délen a Csogáj erdejébe, Tögültün

[7] mezejére telepedjünk, Török nép, meghaladasz! Ha távol vagy rossz árut ad, ha közel vagy, akkor pedig jó árut ad, így tanított. A tudatlan nép elhitte ezt a szót, a közelbe menve, sok ember, meghaltál!

[8] Ha arra mész, Török nép meghalandasz! Ha Ötüken helyén tanyázva karavánt, csapatot küldenél, semmiben sem szükölködnél. Ha Ötüken erdejében élnél örökké megtarthatnád a vidéket. Török nép, nem ismered a jóllakottság értékét. Nem gondolsz az éhségre és a jóllakottságra. Mivel ilyen

[9] vagy, gondoskodó kaghánod szavára nem hallgatva mindenhová elmentél. Mind ott vesztél, megsemmisültél. Ott, a visszamaradóval mindenhová folyton gyengülve, meghalva gyalogoltál. Isten parancsára, saját népemhez tartozásom miatt, kaghán lettem. Kaghánná válva

[10] az éhezõ, szegény népet mind összegyûjtöttem. A szegény népet gazdaggá tettem. A kevés népet megsokasítottam. Talán van-e hazugság a szavamban? Törökök bégjei, népe, ez hallgassátok! A Törököket összegyûjtve, a vidék megtartandását itt írtam le. Hibázva haldoklását ismét 

[11] itt írtam le. Minden minden szavam  örök kõbe írtam. Reá nézve tudd: a mai Törökök népe, a bégjei, a most engedelmeskedve hibáztok-e?  Én örök követ állítottam... Kína kaghánjától képcsinálót hozattam, képet csináltattam. Az én szavamat nem törte meg.

[12] Kína kaghánja udvari képcsinálóját küldte el. Neki egy páratlan síremléket emeltem. Kívül belül egészen más képeket verettem: Követ csiszoltattam. Keblem szavait irattam. On Ok fia, idegenként látva  tudd. Örök kõoszlopot

[13] csiszoltattam... Az ország pedig..., ha ennél alkalmasabb helyen lehetne, íme ilyen alkalmas helyen örök követ csiszoltattam,betüztettem. Ezt látva így tudd. Ezt a követ ... ttam. E betük betüvetõje Yollug Tigin.

 

(Keleti oldal)

 

[1] Fönt a kék ég, alant a sötét föld teremtésekor, kettejük között az ember fia teremtödött. Az ember fia fölött atyám Bumin Kaghán, Isztemi Kaghán uralkodott. Uralodva a Török nemzet földjét, törvényét kiegyenlítette, rendet teremtett.

[2] A négy világtáj mind ellensége volt. Hadat vezetve a négy világtáj nemzeteit mindet legyözte, mind behódolt. Akinek volt feje, fejet hajtott, akinek térde volt, térdet rogyasztott. Keleten a Kadirkán erdejéig, nyugaton a Dömör-Kapuig nyomult. E kettõ között

[3]  a teljesen szervezetlen Gök Türkök így uralkodtak. Tudós kaghán lett, bátor kaghán lett. Természetesen a parancsnokságát is tudósnak mondják, bátornak mondják. Bégjei is, nemzete is igaz volt. Természetesen csak  így tarthatta a kezében a vidéket is.A vidéket birtokolva a törvényt kiegyenesítette. Ö így

[4] halt meg. Gyászoló, sirató, keleten a napkeltétõl a Bökli sivatagi nép, Kínai, Tibeti, Avar, Bizánci, Kirkiz, Ücs-Kurikán, Otuz-Tatar, Kitáj, Tatabi nemzetek jöttek el sírva, gyászolva, annyira neves kaghán volt. Õ utána természtetesen az öccse lett a kaghán,

[5] fiai természetesen kaghánok lettek . Az öcs nem lesz olyan mintha bátyjának született volna, fia mintha apjaként született volna. Tudatlan kaghán uralkodott, rossz kaghán uralkodott. Parancsnoksága is tudatlan volt természetesen, rossz volt természetesen.

[6] A bégjei és a népe rendetlen volta miatt, a kínaiak csaló és álnok volta miatt, alattomosságaik miatt, a miatt, hogy a bátty és az öccs egymásnak esett, az úr és a nép széthúzása miatt, a Török nép országként országát kiejtette a kezébõl.

[7] Uralkodó kaghánját elvesztette. Úrfiai a kínai nép szolgái lettek, úrkisasszonyai szolgálónõk lettek. A Török urak ehagyták a Török nevet. A Kínai urak a kínai nevet fenntartottták Kínai Kaghánnak

[8] engedelmeskedtek. Ötven év adta igyekezetét, erejét. Keleten a napkelténél Bökli Kaghánig hirtelen hadat vezetett. Nyugaton a  Dömör-kapu-ig vezetett gyorsan hadat. A kínai kaghánnak földjét, törvényeit és szokásait, vérét adta. A Török nép

[9] tömege így beszélt: Országot birtokló nép voltam! Hol van most az én országom? Kinek nyerek most országot? Kaghánja volt a népnek!  Hol van most a kaghánom? Miféle kaghánnak adom igyekezetemet és erõmet? - mondták. Így beszélve a Kínai kaghán ellenségévé váltak.

[10] De mert ellenséggé válva magát rendbe szedni, megizzadni nem tudott,  ismét megadta magát. Így nem gondolva arra, hogy igyekezetét, erejét adja, öljük meg a Török népet, gyökerét szárítsuk ki, mondta. A megsemmisülés felé haladt.

[11] Fönt a Törökök istene, Tük szent földjét, vizét így rendbe szedte. Ne semmisüljön meg a Török nép, -  mondva,-  nép legyen - mondva, apámat Iltiris Kaghánt, anyámat Ilbilge Asszonyt az ég csúcsán megtartva a magasba emelend. Kaghán apám tizenhét férfival kivonult.  Azt mondva: távozunk,

[12] zajtosan kivonult a városbéli hegyre, a hegybéliek leereszkedtek, összegyülve hetven férfi lett. Az Isten erõt adott, ezért kaghán apám katonái olyanok voltak mint a farkasok, az ellenség olyan lett, mint a birkák. Keletre, nyugatra katonát vezetve gyûlt, gyülekezett. Mindösszesen 

[13] hétszáz férfi lett. Hétszáz férfiból álló hazátlanná vált, kaghán nélkülivé vált nemzetet, szolgálónõvé vált, szolgává vált nemzetet, a Török törvényeket, szokásokat elhagyott nemzetet, az õsök törvényei, szokásai szerint nevelte, oktatta. Tölis, Tardus nemzetét ott rendbeszedte.

[14] Ott adott jábgu-t és sád-ot. Délen Kína nemzete ellenség volt. Északon Báz Kaghán, a Dokuz Oghúz törzs ellenség volt. Kirkiz, Kurikan, Otuz Tatár, Kitáj, Tatabi mind ellenség volt. Kaghán apám így ....

[15] Negyvenhétszer vezetett hadat, húsz háborút indított. Az isten kegyelmébõl az országot birtoklót hazátlanná tette, a kaghánt birtoklót kaghántalanná tette, az ellenséget behódoltatta, akinek téde volt, azzal térdet rogyaszttatott, akinek feje volt, azzal fejethajttatott. Kaghán apám így az országot

[16] törvény nyerve, felreppenve, az égbe ment el. Kaghán apámhoz Báz Kaghánt bálványként állították. A törvény szerint nagybátyám lett. Nagybátyám kaghánként uralkodva a Török népet ismét megszervezte, megalkotta. A szegényt gazdaggá tette, a keveset megsokasította.

[17]  Nagybátyám uralkodás alatt magam Tardus népe fölött sád voltam. Nagybátyámmal a kaghánnal együtt keleten a Zöld-folyóig, Santung mezejéig hadat vezettünk. Nyugaton a Dömör-Kapuig hadat vezettünk. Kögmenen túl Kirkiz országig vezettünk hadat.

[18] Összesen huszonötször vezettünk hadat, tizenháromszor háborúztunk. Az országot birtoklót hazátlanná tette, a kaghánt birtoklót kaghántalanná tette, az ellenséget behódoltatta, akinek térde volt azzal térdet rogyaszttatott, akinek feje volt, azzal fejet hajttatott. Türgis Kaghánja erõnk, Törökünk, nemzetünk volt.

Tudatlanságáért

[19] ellenünk irányuló téves tevékenysége lépései miatt a kaghán meghalt. Parancsnok bégjei is meghaltak. Az On Ok törzse bántást szenvedett. Nagybátyáink, apáink földje, ne maradjon ilyen gazdátlan, -mondva - Kevés népét megszervezve, elrendezve ...

[20] Barsz Bég volt. Kaghán nevét itt mi adtuk. Hugomat, a hercegnõjét adtuk. Õ maga csalatkozott, kaghánja meghalt, nemzete szolgálónõ, szolga lett. Kögmen földje, vize ne maradjon gazdátlan, - mondva - a kevés Kirkiz törzset rendbe szedve jöttünk.  Csatáztunk ... földjét

[21] visszaadtuk. Keleten a Kadírkán erdején túl, a nemzetet így telepítettük le, így szerveztük meg. Nyugaton Kengü Tarmanáig így telepítettük le, így szerveztük meg a népet. Abban az idõben aszolga, szolgát szerzett. A szolgálónõ szolgálónõt szerzett. Az öcs nem ismerte a bátyját, a fiú nem ismerte az apját.

[22] Így gyõztünk, ilyen rendbeszedett országunk, törvényünk volt. Török, Oghúz bégek, nemzet halljátok:

Ha fönn az ég le nem szakadna, alant a föld ki nem lyukadna, a Török népet, földjét, törvényét ki rontandhatta volna? Török nép, viszakozz,

[23] bánd meg! Fegyelmezetlenségedbõl eredõen, szerzett tudós kaghánoddal, szabad és független országod ellen magad vétettél, rossz állapotba tetted.  Honnan jõtt a fegyveres, aki szétzavart? Hönnan jõtt a dárdás aki elhajtott?. Ötüken szent erdejének nemzete, elmentél. Keletre menõ,

[24] elmentél. Nyugatra menõ, elmentél. Azon a helyen, ahová mentél ennek kellett sorsodnak lennie: Véred vízként elfolyt, csontod hegyként elfeküdt. Úrfiad szolgának nevelted, úrleányod szolgálónõnek nevelted. Tudatlanságodért, gonoszságod miatt, nagybátyám, a kaghán felröppent az égbe.

[25] Elöbb a Kírgízek kaghánját állítottam neki bálványként. Mondván, hogy a Török nemzet híre-neve  ne semmisüljön meg, az apámat  kaghánságra, anyámat nagyasszonnyá emelõ Isten, az országot adó Isten, azt mondván, hogy a Török nép híre-neve ne semmisüljön meg,

[26] engem mindenesetre az Isten kaghánná emelt. Vagyonos, gazdag nemzet fölé nem ültem. Belül kedvetlen, kívül ruhátlan; esendõ, szomorú nép fölött uralkodtam. Öcsémmel, Kül Tiginnel tanácskoztunk. Azt mondván, hogy a nemzet, melyet atyáink, nagybátyáink nyertek, meg ne semmisüljön,

[27] a Török nemzetért éjjel nem aludtam, nappal nem ültem. Öcsémmel, Kül Tiginnel két sáddal halva-elveszve nyertem. Így nyerve az egész népet nem nyujtottam tûznek és víznek. Én magam, amíg kaghánként uralkodtam,

[28] a szétszéledt nép, halva-elveszve, gyalogosan, csupaszon tért vissza. Mondván, hogy a nemzetet hadd teremtsem meg, északon az Oghúz törzs felé, keleten Kitáj, Tatabí törzse felé, délen Kína felé tizenkétszer vezettem hadat... háborúztam. Azután

[29] Isten kegyelmezzen, országom fennmaradásáért, sorsunk beteljesüléséért,  haldokló nemzetet, megelevenítettem. A csupasz népet felruháztam, a szegény népet meggazdagítottam. A fogyó népet megsokasítottam. Az értékes földbirtokosból, az értékes kaghánt birtoklóból még jobbat nyujtottam. A négy  világtáj felé szétszóródott

[30] nemzetet mind összegyûjtöttem, ellenség nélkül maradtam. Mind nekem engedelmeskedett. Igyekezetét, erejét adja. Így törvényt nyerve, öcsém Kül Tigin maga így hunyt el. Apám, a kaghán felröppenésekor öcsém Kül Tigin hétévesen maradt ...

[31] Umajhoz hasonló nagyasszony anyám szerencséjére, öcsém a Kül Tigin férfi-nevet kapta. Mikor tizenhat éves volt, nagybátyám, a kaghánnak a törvényét így nyerte: Altí Csub Szoghdak felé hadat vezettünk, dúltunk. A kínai Ong kormányzó ötvenezer katonával jött, csatáztunk.

[32] Kül Tigin gyalog lévén vetette magát a harcba. Ong kormányzó sógorát, fegyveresen kézre kerítette, fegyverével együtt átadta a kaghánnak. Azt a hadat ott megsemmisítettük. Mikor huszonegy éves volt Csacsa tábornok ellen harcoltunk. Legelõször Tadígín Csor fakó lovára ülve támadott. Ott az a ló

[33] meghalt. Másodszor Isbara Jamtár  fakó lovára ülve támadott. Az a ló ott meghalt. Harmadszor Jigen Szilig bég páncélos pej lovára szállva támadott. Az a ló meghalt ott. Páncélján, kaftánján száznál több nyíllal sebezték meg, arcán, fején egy sem érte.  ...

[34] Támadását, Török bégek, mind tudjátok. Azt a sereget ott megsemmisítettük. Azután Jir Bajírku Ulugh Irkin-je ellenség lett. Õt szétszórva Türgi Jargun tavánál dúltunk. Ulugh Irkin kevéske harcossal elmenekült. Kül Tigin huszonhat

[35] éves volt, mikor a Kirkizek ellen vezettünk hadat. dárda sülyesztõ havat taposva, Kögmen erdején túl gyalogolva a Kirkiz törzset álmában leptük meg. Kaghánjával Szonga erdejében harcoltunk. Kül Tigin, Bajírku szürke csõdörére

[36] szállva lovasrohamozott. Egy harcost nyíllal sebesített meg, két harcost üldözve dárdával szúrt le. A rohamozás közben Bajírku csõdörét csombját törve sebesítették meg. A Kirkizek Kaghánját megöltük, földjét elvettük. Abban az évben Türgis irányában Altin erdején

[37] áthágva, az Irtis folyamán átkelve meneteltünk. Türgis törzsét álmában leptük  meg. Türgis kaghánjának serege Bolcsuban tûzként, viharként jött. Csatáztunk. Kül Tigin hóka, fakó lóra szállva rohamozott. A fehér homlokú fakó ...

[38] ... fogott. Mindkettõt maga csípette nyakon. Azután ismét belépve, Türgis kaghánjának parancsnoka Áz kormányzót kézre kerítette. A Kaghánját ott megöltük, országát elvettük. Türgis köznépe mind behódolt. Azt a törzset Tabar-ban telepítettük le...

[39] Azt mondván, hadd szedjük rendbe a Szogd népet, az Indzsi folyón átkelve, a Dömör-kapuig vezettünk hadat. Azután Türgis köznépe az ellenségünk lett. Kergerisz felé ment. A mi harcosainknak a lova sovány, elesége nem volt. Bárki rossz valaki férfi...

[40] hõs harcos nekünk támadt. Így késõbb megbánva, Kül Tigint kevés harcossal érkeztetve küldük el. Nagy csatát csatáztak. Türgis köznépe megöletett, legyõzetett. Ismét menetelve ...

 

(Északi oldal)

 

[1] ... -val, Kosu Tutuk-kal harcolt. Katonáit mind megölte. Házát, vagyonát hiánytalanul mind elhozta. Amikor Kül Tigin betöltötte a huszonhetedik évét, a Karluk törzs szabadon és függetlenül ellenséggé vált. Tamag Iduk Bas-nál harcoltunk.

[2] Kül Tigin annak a harcnak az idején harminc éves volt. Alp Salcsí lóra szállva vetette magát a harcba. Két harcost kergeteve üldözve dárdával szúrt le. Karlukot megöltük, gyõztünk. Az Áz nemzet ellenség lett. A Fekete-tónál csatáztunk. Kül Tigin negyvenegy éves volt.  Alp Salcsi szürkéjére

[3] szállva harcba vetettemagát. Az  ilteber parancsnokát elfogta. Az Áz nép ott megsemmisült. Nagybátyám, a kaghán országa megindott; nemzet és uralkodó éppen kétfelé elkülönülõben; az Izgil nemzettel harcoltunk. Kül Tigin Alp Salcsi fehérjére szállva,

[4]  harcba vettette magát. Az a ló ott elesett. Az Izgil nemzet meghalt. A Dokuz Oghúz nemzet, a saját nemzetem volt. Az Ég és Föld összezavarodása miatt ellenségé váltak. Egyetlen évben ötször harcoltunk. legelõször Togu Balík-nál harcoltunk.

[5] Kül Tigin Azman fehérjére szállva harcba vetette magát. Hat harcost dárdával szúrt le. A katona rohamában a hetedik harcost karddal vágta le. Másodjára Kusalguk-nál csaptunk össze. Kül Tigin Áz pej lovára szállva támadva egy harcost dárdával szúrt le.

[6] Kilenc harcost megfordulva sebzett meg. Ediz törzse ott halt meg. Harmadjára Bocsu-nál az Oghúzokkal csatáztunk. Kül Tigin Azman fehér lovára szállva rohamozott, dárdázott. Katonáikat dárdával szúrtuk le, földjüket elvettük. Negyedszer Csus fejémnél csatáztunk. A Törökök

[7]lába megremegett. Kudarcot vallandottunk. Az elõrenyomuló sereget Kül Tigin szétszórta, Tonrából egy nemzetséget, vitéz tíz  harcost Tonga Tigin gyászába fordulva megöltünk. Ötödjére Ezginti Kadiz-nál az Oghúzokkal csatáztunk. Kül Tigin

[8] Áz pej lovára szállva rohamozott. Az elsõ két harcost dárdával szúrta le, sárba nyomta. Az a sereg meghalt ott. Amga várában áttelelve tavasszal sereget állítottunk ki az Oghúzok ellen. Kül Tigint a ház fejénél hagyva, vigyázónak. Az Oghúz ellenség rajtaütött a szálláshelyen. Kül Tigin

[9] Ögszüz lovára szállva kilenc harcost szúrt le dárdával, nem adta a szálláshelyet. Anyám asszony, és anyáim, nõvéreim, menyasszonyaim, hercegnõim, mind az élõk rabnõk leendettek, halottak a jutában, úton heverendettetek.

[10] Ha nincs Kül Tigin, mind meghaltatok volna. Öcsém Kül Tigin elhunyt. Magam a gondolataimba sûppedtem. Látó szemem olyan lett mint a vak, tudós eszem olyan lett mint a tudatlan. Magam a gondolataimba süppedtem. Az idõt az Isten éli. Az ember fia mind halálra születik.

[11] Ilyen gondolatokba süppedtem. Mintha a szembõl akadállyal jönne a gyászkönny, mintha a szívbõl sírás jönne, visszaemlékezõ gondolatokba süppedtem. Iszonyú gondolatokaba süppedtem. Két sádnak és öcsém szerinti unokaöcsémnek, fiamnak, bégjeimnek szemei, szemöldökei rosszak lesznek, mondván gondolatokba süppedtem. Gyászoló, sirató gyanánt Kitáj, Tatabi nemzetébõl elsõként

[12] Udar tábornok jött. A Kínaiak kaghánjától Isziji Likeng jött. Tízezernyi kincs, arany, ezüst szüntelenül jött. Tibet kaghánjától, vezér jött.Nyugatól, a napnyugati Szoghd, perzsa, buhara országának népétõl Enik tábornok, Oghul Tárkány jött.

[13] On Ok fiam Türgis kaghánjától Makaracs pecsétõr, Oghúz Bilge pecsétõr jött. Kirkiz kaghánjától Tardus Inancsu Csor jött. A síremlék készítõje, képcsináló, sírkõfaragó gyanánt a Kínai kaghán unokaöccse Csang tábornok jött el.

 

(Északkeleti oldal)

 

[1] Kül Tigin a birka évében atizenhetedik napon reppent föl az égbe. A kilencedik hónap, huszonhetedik napján gyász-tortszerveztünk. Síremlékét, képét, sírkövét, a majom évének hetdik havának huszonhetedik napján nind befejeztük. Kül Tigin maga negyvenhét évesen felhõt rogyasztott... E képfaragót Tujgut kormányzó hozta.

 

(Délkeleti oldal)

 

[1] E betü betüírója Kül Tigin unokaöccse, Jollug Tigin, írtam. Húsz napig ülve a kövön, e támra, mindent Jollug Tigin írtam. Igaz fiadtól, unokáidtól sok igen jót kaptál. Az égbe felröppenve távoztál. Az égben, az élethez hasonlóan  ...

 

(Déknyugati oldal)

[1] Kül Tigin aranyát, ezüstjét, kincstárát, gazdagságát, négyezer lovat számláló ménesét irányító Tuygut ez ... Uram herceg fönn az ég ... követ írtam. Jollug Tigin.

 

(Nyugati oldal)

[1] Nyugaton a Szoghdok fejet emeltek. Öcsém Kül Tigin ... -ért, amiért halott-elveszett igyekezetet, erõt adott.. A Török Bilge Kaghánja, felügyeletnek megfelelõen, öcsém Kül Tiginre ügyelve uralkodtam. Jargan Tarkan Apa Inancsu nevét adtam. õt dicsõítettem.

 

* * *

 

BILGE KAGHÁN KÖVE

 

(Keleti oldal)

[1] Istenként Isten teremtette Török Bilge Kaghán, szavam: Apám a Török Bilge Kaghán ... Szir, Dokuz Oghúz, Iki Ediz sátoros bégjei, népe... A Törökök Istene...

[2] fölött kaghánként uralkodtam. Uralkodásom alatt a haldoklóként gondolkodó Török bégek, nemzet, elégedetten örvendezett, a földre sütött szeme  fölfelé tekintett. Ebben az idõben uralkodásom alatt, ilyen kemény törvényt a négy világtáj felé lakó ... -tem. Mikor fönt a kék ég, alant a barna föld teremtetett, kettejük közé az ember fia teremtetett.

[3] Az ember fia fölött õsöm-apám, Bumín kaghán, Isztemi Kaghán trónolt. Uralkodva, a Török nép országát, törvényeit megtartotta, rendbe tette. Mind a négy világtáj ellenség volt. Hadat vezetve, mind a négy világtáj népeit legyõzte, mind behódolt. Akinek feje volt, azzal fejet hajttatott, akinek térde volt, azzal térdet hajttatott. Keleten a Kadirgán erdejéig, nyugaton

[4] a Dömör-kapuig építette. A kettõ között a teljesen szervezetlen Gök-Türköket rendbeszedte, így uralkodott. Tudós kaghán volt, bátor kaghán volt. A parancsnoksága is természetesen tudós volt, bátor volt természetesen. Bégjei és nemzete is igaz volt. Ezért természetesen így tartotta meg az országot. Az országot megtartva a törvényt elrendezte. Õ maga így halt meg.

[5] A gyászolók, siratók, keleten a napkeltétõl a Bökli sivatagi nép, Kínai, Tibeti, Avar, Bizánci, Kirkiz, Ücs-Kurikán, Otuz-Tatár, Kitáj, Tatabi, megannyi nemzet jött el sírva, gyászolva, annyira neves kaghán volt. Õ utána  természetesen öccse lett a kaghánt,  fiai természetesen kaghánok lettek . Az öcs nem lesz olyan mintha bátyjának

[6] született volna, fia mintha apjaként született volna. Tudatlan kaghán uralkodott, rossz kaghán uralkodott. Parancsnoksága is tudatlan volt természetesen, rossz volt természetesen. A bégjei és a népe rendetlen volta miatt, a kínaiak csaló és álnok volta miatt, alattomosságaik miatt, a miatt, hogy a bátty és az öcs egymásnak esett, az úr és a nép

[7] széthúzása miatt, a Török nép országként országát kiejtette a kezébõl,  uralkodó kaghánját elvesztette. Úrfiai a kínai nép szolgái lettek, úrkisasszonyai szolgálónõk lettek. A Török urak ehagyták a Török nevet. A Kínai urak a kínai nevet fenntartottták Kínai Kaghánnak engedelmeskedtek. Ötven év

[8] adta igyekezetét, erejét. Keleten a napkelténél Bökli Kaghánig hirtelen hadat vezetett. Nyugaton a  Dömör-kapuig vezetett gyorsan hadat. A kínai kaghánnak földjét, törvényeit és szokásait, vérét adta. A Török nép tömege így beszélt: Országot birtokló nép voltam! Hol van most az én országom? Kinek nyerek most országot?

[9] Kaghánja volt a népnek!  Hol van most a kaghánom? Miféle kaghánnak adom igyekezetemet és erõmet? - mondták. Így beszélve a Kínai kaghán ellenséggé vált. De mert ellenséggé válva magát rendbe szedni, megizzadni nem tudott,  ismét megadta magát. Így nem gondolva arra, hogy igyekezetét, erejét adja, öljük meg a Török népet, gyökerét szárítsuk ki, mondta. A megsemmisülés felé haladt. Fönt

[10] a Törökök istene, szent földjét, vizét így rendbe szedte. Ne semmisüljön meg a Török nép, -  mondva,-  nép legyen - mondva, apámat Iltiris Kaghánt, anyámat Ilbilge Asszonyt az ég csúcsán megtartva a magasba emelend. Kaghán apám tizenhét férfival kivonult. Azt mondva: távozunk, zajtosan kivonult a városbéli hegyre, a hegybéliek

[11]  leereszkedtek, összegyülve hetven férfi lett. Az Isten erõt adott, ezért kaghán apám katonái olyanok voltak mint a farkasok, az ellenség olyan lett, mint a birkák. Keletre, nyugatra katonát vezetve gyûlt, gyülekezett. Mindösszesen  hétszáz férfi lett. Hétszáz férfiból álló hazátlanná vált, kaghán nélkülivé vált nemzetet, szolgálónõvé vált, szolgává vált nemzetet, a Török törvényeket, szokásokat elhagyott

[12] nemzetet, az õsök törvényei, szokásai szerint nevelte, oktatta. Tölis, Tardus nemzetét ott rendbeszedte. Ott adott jábgu-t és sád-ot. Délen Kína nemzete ellenség volt. Északon Báz Kaghán, a Dokuz Oghúz törzs ellenség volt. A Kirkizek, Kurikánok, Otuz Tatárok, Kitájok, Tatabik mind ellenségek voltak. Kaghán apám így ...negyven

[13] hétszer vezetett hadat, húsz háborút indított. Isten kegyelmébõl az országot birtoklót hazátlanná tette, a kaghánt birtoklót kaghántalanná tette, az ellenséget behódoltatta, akinek térde volt, azzal térdet rogyaszttatott, akinek feje volt, azzal fejet hajttatott. Kaghán apám így az országot, törvény nyerve, fölreppenve az égbe ment el. Kaghán apámhoz Báz Kaghánt bálványként állították. Mikor apám

[14] a kaghán felröppent az égbe, magam nyolc éves voltam. A törvény szerint nagybátyám lett a kaghán. Nagybátyám kaghánként uralkodva a Török népet újraszervezte, újra megalkotta. A szegényt gazdaggá tette, a keveset megsokasította. Nagybátyám uralkodás alatt magam herceg...  Isten parancsa miatt

[15] tizenötéves koromban Tardus népe fölött sád lettem. Nagybátyámmal a kaghánnal együtt keleten a Zöld-folyóig, Santung mezejéig hadat vezettünk. Nyugaton a Dömör-Kapuig hadat vezettünk. Kögmenen túl Kirkiz országig vezettünk hadat. Összesen huszonötször vezettünk hadat, tizenháromszor háborúztunk. Az országot birtoklót hazátlanná tette, a kaghánt birtoklót kaghántalanná tette, az ellenséget behódoltatta, akinek térde volt

[16] azzal térdet rogyaszttatott, akinek feje volt, azzal fejet hajttatott. Türgis Kaghánja erõnk, Törökünk, nemzetünk volt. Tudatlanságáért, ellenünk irányuló téves tevékenysége lépései miatt a kaghán meghalt. Parancsnok bégjei is meghaltak. Az On Ok törzse bántást szenvedett. Õseink földje, ne maradjon ilyen gazdátlan, -mondva - Kevés népét megszervezve, elrendezve ... Barsz Bég volt.

[17] Kaghán nevét itt mi adtuk. Hugomat, a hercegnõjét adtuk. Õ maga csalatkozott, kaghánja meghalt, nemzete szolgálónõ, szolga lett. Kögmen földje, vize ne maradjon gazdátlan, - mondva - a kevés Kirkiz törzset rendbe szedve jöttünk.  Csatáztunk ... földjét visszaadtuk. Keleten a Kadírkán erdején túl, a nemzetet így telepítettük le, így szerveztük meg. Nyugaton

[18] Kengü Tarbanáig így telepítettük le, így szerveztük meg a népet. Abban az idõben a szolga, szolgát szerzett. A szolgálónõ szolgálónõt szerzett. Az öcs nem ismerte a bátyját, a fiú nem ismerte az apját. Így gyõztünk, ílyen rendbeszedett országunk, törvényünk volt. Török, Oghúz bégek, nemzet halljátok:

Ha fönn az ég le nem szakadna, alant a föld  ki nem lyukadna,

[19] a Török népet, földjét, törvényét ki rontandhatta volna? Török nép, viszakozz, bánd meg! Fegyelmezetlenségedbõl eredõen, szerzett tudós kaghánoddal, szabad és független országod ellen magad vétettél, rossz állapotba tetted.  Honnan jõve, küldték el rendetlenül a fegyverest? Hönnan jõve küldték elhajtva dárdást. Ötüken szent erdejének nemzete, elmentél. Keletre menõ, elmentél. Nyugatra

[20] menõ, elmentél. Azon a helyen, ahová mentél ennek kellett sorsodnak lennie: Véred vízként elfolyt, csontod hegyként elfeküdt. Úrfiad szolgának nevelted, úrleányod szolgálónõnek nevelted. Tudatlanságodért, gonoszságod miatt, nagybátyám, a kaghán felröppent az égbe. Elöbb a Kírgízek kaghánját állítottam neki bálványként. Mondván, hogy a Török nemzet híre-neve ne semmisüljön meg, az apámat  kaghánságra,

[21] anyámat nagyasszonnyá emelõ Isten, az országot adó Isten, azt mondván, hogy a Török nép híre-neve ne semmisüljön meg,  engem mindenesetre az Isten kaghánná emelt. Vagyonos, gazdag nemzet fölé nem ültem. Belül kedvetlen, kívül ruhátlan; esendõ, szomorú nép fölött uralkodtam. Öcsémmel, Kül Tiginnel mint két sád , öcsémmel Kül Tiginnel tanácskoztunk. Azt mondván, hogy a nemzet, melyet atyáink,

[22] nagybátyáink nyertek, meg ne semmisüljön,  a Török nemzetért éjjel nem aludtam, nappal nem ültem. Öcsémmel, Kül Tiginnel két sáddal halva-elveszve nyertem. Így nyerve az egész népet nem nyujtottam tûznek és víznek. Én magam, amíg kaghánként uralkodtam, a szétszéledt nép, halva-elveszve, gyalogosan, csupaszon

[23] tért vissza. Mondván, hogy a nemzetet hadd teremtsem meg, északon az Oghúz törzs felé, keleten Kitáj, Tatabí törzse felé, délen Kína felé tizenkétszer vezettem hadat... háborúztam. Azután Isten kegyelmezzen, országom fennmaradásáért, sorsunk beteljesüléséért,  haldokló nemzetet, megelevenítettem. A csupasz népet felruháztam, a szegény népet meggazdagítottam.

[24] A fogyó népet megsokasítottam. Az értékes földbirtokosból, az értékes kaghánt birtoklóból még jobbat nyujtottam. A négy  világtáj felé szétszóródott nemzetet mind összegyûjtöttem, ellenség nélkül maradtam. Mind nekem engedelmeskedett. Tizenhét évesen Tangut felé vezettem hadat. A Tangut népet dúltam. Fiát, feleségét, ménesét, barmát elvettem tõle.  Tizennyolc évesen Altí Csub Szoghdak

[25] ellen vezettem hadat. A népet ott dúltam. A Kínai Ong kormányzóval ötvenezer katona jött. Iduk Bas-nál harcoltam. Azt a sereget megsemmisítettem ott. Húsz évesen Baszmíl Iduk Kut családomtól  eredõ nemzetségem volt, azt mondván nem küldenek karavánt, hadat vezettem.  ... behódoltattam, vagyonát fordultomban hoztam. Huszonkét évesen Kína

[26] ellen vezettem hadat. Csacsa tábornok nyolcvanezer emberével harcoltam. Katonáit ott megöltem. Huszonhat évesen a Kirkizek Csik törzsével együtt az ellenségeink lettek. A Kem-folyón átkelve  Csik ellen vezettem hadat. Örpen-ben háborúztam. A katonáit dárdával szúrtam le. Az Áz népet elvettem, és ... behódoltattam.  Huszonhét évesen a Kirkizek ellen vezettem hadat. Dárda sülyedt

[27] havat tépve, Kögmen erdején áthágva, a Kirkiz törzset álmában leptük meg. Kaghánjukkal Szonga erdejében csatáztam. Kaghánjukat megöltem, országát elvettem. Abban az évben Türgis ellen vonultam, az Altín erdején áthágva, az Irtis folyamán átkelve. Türgis törzsén álmában ütöttem rajta. Türgis kaghánjának serege tûzként, viharként jött.

[28] Bolcsu-ban harcoltunk. Kaghánját, jábgu-ját, sád-ját ott öltem meg. Országát elvettem. Harmincévesen Bes-Balík ellen vezettem hadat. Hatodszor csatáztam ... katonáit mind megöltem. Akárhány benne lévõ ember ... semmisült volna meg... kiabálni jött. Bes Balík e miatt menekedett meg. Harminc

[29] egy éves voltam, mikor a Karluk nép szorongás nélkül, szabadon és függetlenül az ellenségünk lett. Tamag Iduk Bas-nál harcoltam. A Karluk népet megöltem, ott elvettem ... Baszmil fekete ... a Karluk népet összegyûjtve jött ... megöltem. A Dokuz-Oghúz az én népem volt. Az Ég és a Föd összezavarodása miatt, a kölcsönös

[30] irígység miatt ellenségünkké vált. Egy év alatt négyszer háborúztam: Legelõször Togu Balíkta harcoltam. Togla folyamán átúsztatva a sereg ... Másodjára Andírgu-ban harcoltam. Katonáit dárdára szúrtam... Harmadjára Csus fejénél harcoltam. A Törökök lábai megremegtek, kudarcot

[31] vallandottak. A nyilazva elõrenyomuló seregüket szétszaggattam. Sok haldokló megelevenedett ott. Ott egy csapaton  Tongra hõse, Tongra Tigin gyászába fordulva ütöttem. Negyedszer Ezginti Kadíz-ban harcoltam. Katonáit ott dárdával szúrtam le, tépáztam meg... tépáz...Harminckét évesen Amgi várában telelve ínség lett. Tavasszal

[32] az ogúzok ellen hadat vezettem. Az elsõ hadsereg kivonult, a második hadsereg a szálláshelyen maradt. Az Ücs Oghúz sereg rajtaütéssel jött. Gyalog, azt mondva - rossz lett - gyõzni jöttek. Egy csapat elment a házakat és sírokat fosztogatni, a másik csapat harcolni jött. Mi kevesen voltunk, rossz helyzetben voltunk. Oghúz ... ellenség  ...  Mert az Isten erõt adott, ott dárdáztam,

[33] dúltam. Isten beszédéért, gyõzelmemért a Török nemzet gyõzött. Ha én az öcsémmel együtt nem gyõzünk vezérként, a Török nép meghalandott, megsemmisülendett volna. Török bégek, nemzet, így gondolkodjatok, így tudjátok! Az Oghúz törzs ... küldése nélkül, hadat vezettem.

[34] Házaikat, sírjaikat feldúltam. Az Oghúz törzs a Dokúz Tatárral egyesülve jött. Agu-ban két nagy csatát indítottam. Seregüket szétvertem. Az országát elvettem. Így gyõzve ... Az Isten parancsára harminchárom évesen ... volt. Válogatott, tisztelt, erõt

[35] nevelõ, hõs kaghánjához hûtlenné vált. Fönn az Isten, szent hely, víz,  nagybátyám, a kaghán államát nem fogadandotta el. A Dokúz Oghúz törzs, földjét, vizét elhagyva Kína felé elment. Kína ... ide jött. Azzal a gondolattal, hogy neveljünk, ... a nemzet ...

[36] bûnnel... délen Kínában a híre-neve semmivé vált. Itt szolgám lett. Én hogy kaghánként uralkodjak, a Török nemzetet ... nem bántottam. Országát, törvényét jól megtartottam... Összegyülve...

[37] ott harcoltam. Katonáit dárdával szúrtam le. Aki megadta magát, megadtam magát, nemzet lett; A haló meghalt. Szelengából lefelé jövet a Kargán völgyében házát, sírjait feldúltam... kiment az erdõbe. Az Ujgur kormányzó százezer katonával kelet felé szökött...

[38] ... a Török nép éhes volt. Azt a ménest elvéve tápláltam. Harmincnégy évesen az oghúzok szökve Kínába mentek. Szomorúan vezettem hadat. Haraggal ..., fiát, feleségét elvettem. Két kormányzós nemzet ...

[39] ... a Tatabi nép enedelmességet fogadott Kína kaghánjának. Azt mondván, hogy követe, jó szava, könyörgése nem jön, nyáron hadat vezettem. A népét dúltam. Ménesét... katonát gyûjtve jött. Kadírkán erdejébe letele...

[40] földjére, vize mellé telepedett. Délen a Karluk nemzet ellen vezess hadat, mondván Tudun Jamtár-t elküldtem, elment... A Karluk kormányzó megsemmisült, kistestvére egy várba ...

[41] karavánja nem jött. Félemlítsük meg, mondván hadat vezettem. Védõje, két-háromszáz emberrel együtt megszökött. Fekete (népi) kaghánom jött, dicsekedett... nevet adtam. Kicsi neves ...

 

(Délkeleti oldal)

 

... Az Ég a színét összemorzsoló sereg menetelve, éjjel és nappal hét alkalommal keltem át a víztelen pusztaságon. A pusztába érve a zsákmányoló katonák ... kecskéhez ...

 

(Déli oldal)

 

[1] ... kínai lovasságot, tizenhétezer katonáját elsõ nap megöltem. A gyalogságot a második nap mindet megöltem. Mi ... kicselezve érke... 

[2] -szor vezettem hadat. Harmincnyolc évesen télen Kitáj ellen vezettem hadat. ... Harminckilenc évesen tavasszal a Tatabik ellen vezettem hadat...

[3] ... megöltem. Fiát, feleségét, ménesét, barmait ...

[4] nemzet ... feleségét nem érintettem...

[5] ...

[6] harcoltam ...

[7] adtam. Hõs harcosát megölve bálványkövet állítottam. Ötvenéves voltam, mikor a Tatabi nép elszakadt Kitáj-tól. ...lker hegyére ...

[8] Ku tábornok parancsnoksága alatt negyvenezer katona jött. Töngkesz hegyén rajtuk ütöttem. Harmincezer katonáját megöltem. Tízezer ... pedig .. legyõztem. A Tatabik

[9] meghaltak. Mivel idõsebb fiam betegségben meghalt, Ku tábornokot bálványként állítottam neki. Én tizenkilenc évig sádként uralkodtam, tizenkilenc évig kaghánként uralkodtam, az országot megtartottam. Harmincegy ...

[10] Törökömért, nemzetemért a legjavát így nyerve adtam. Ennyi gyõzelemmel, apám a kaghán a kutya éve, tizedik hónapjának huszonhatodikáján felröppent az égbe. A disznó évének ötödik hónapjának huszonhetedikén gyász tort tarttattam. Bukagh kormányzó...

[11] apja Liszün Taj tábornok fõparancsnoksága alatt ötszázezer vitéz jött. Illatszereket... rengeteg aranyat, ezüstöt hozott. A gyász tor illatát hozva oszlopot adott. Szantálfát hozva, saját ...

[12] Megannyi nemzet a szakállát, fülét ... vágta. Jó hátas lovát, fekete cobolyprémjét, kék mókusát számlálatlanul hozta, és mindet ott hagyta.

[13] Az Istenképp Isten teremtette Török Bilge Kaghán -  szavam: Apám a Törökök Bilge Kaghánjának uralkodása alatt, a mostani Török bégek, azután Tardus, bégjei; Kül Csor-ral az élükön, mögötte a sádpit bégek; elöl a Tölis bégjei; Apa Tárkán-nal

[14] az élükön, mögötte a sádpit bégek; e ... Taman Tárkán Tonjukuk Bojla Baga Tárkán és parancsnokság... belsõ parancsnokság; Szebig Kül Irkin-nel az élükön, mögötte a parancsnokság; megannyi jelenlévõ bégek, apám a kaghánhoz csodálatosan

[15] csodálatosan menedéket kért... A Török bégeket, nemzetet csodálatosan felemelte, dicsõítette....  Apám a kaghán ... nehéz köve, vastag fája a Török bégek, nemzete ... Magamnak ilyen...

 

(Északi oldal)

 

[1] Istenként az égben lévõ Török Bilge Kaghán, ezekben az idõkben uralkodtam. Jól hallgasd a szavam! Fõleg öcsém szerinti unokaöcsém, fiam, teljes családom, nemzetem, a déli sádpit bégek, az északi tarkat paracsnok bégek, Otúz Tatár... Dokúz Oghúz bégjei, nemzete! Ezeket a szavaimat  jól hallgassátok, eszesen hallgassátok: Keleten a nap

[2] kelténél, délen a nap delelésénél, nyugaton a nap nyugtakor, északon az éjj közepéig, az abban lévõ nemzet mind nekem hódol. Ennyi népet mindet rendbetettem. Az most nem rossz. Ha a Törökök  Kaghánja Ötöken erdejében uralkodik, az országban nincs szûkölködés. Kelet felé Santug mezejéig vezettem hadat, kis híjján elértem a tengerig. Délen Dokuz

[3] Ersz-ig vezettem  hadat. Kis híjján behatoltam  Tibetbe. Nyugaton az Indzsi folyamán átkelve, a Dömör-kapuig vezettem hadat. Északon Yir Bajírku földjéig vezettem hadat. Ennyi helyre meneteltettem. Sehol nem volt jobb Ötüken erdejénél. Az országot megtartó hely Ötüken erdeje volt. Ezen a helyen megegyeztem a Kínai néppel. Aranyét, ezüstjét, selymét,

[4] selyemszövetét szükölködés nélkül így adja. A kínai nép szava édes, selyemszövete lágy volt. Édes szóval, lágy selyemszövettel elámítva a távoli népet, így csalogatták. A közeledés,  a letelepedés után gondolta ki a gonosz dolgokat. A jó tudású embert, jó és bátor embert nem állhatta. Ha valaki vétett törzsének, nemzetének: családjának is menedéket

[5] adott. Édes szavával, lágy selymével igen sokakat léprecsalt. Török nép, meghaltál, Török nép meghalandasz!

 Ha azt mondanád Délen a Csogáj erdejébe, Tögültün mezejére telepedjünk, Török nép, meghaladasz! Ott a gonosz így tanított: Ha távol vagy rossz árut ad, ha közel vagy, akkor pedig jó árut ad, így tanított. A tudatlan

[6] nép elhitte ezt a szót, a közelbe menve, sok ember, meghaltál! Ha arra mész, Török nép meghalandasz! Ha Ötüken helyén tanyázva karavánt, csapatot küldenél, semmiben sem szükölködnél. Ha Ötüken erdejében élnél örökké megtarthatnád a vidéket. Török nép, nem ismered a jóllakottság értékét. Nem gondolsz az éhségre és a jóllakottságra. Mivel ilyen vagy, gondoskodó kaghánod

[7] szavára nem hallgatva mindenhová elmentél. Mind ott vesztél, megsemmisültél. Ott, a visszamaradóval mindenhová folyton gyengülve, meghalva gyalogoltál. Isten parancsára, saját népemhez tartozásom miatt, kaghán lettem. Kaghánná válva az éhezõ, szegény népet mind összegyûjtöttem. A szegény népet gazdaggá tettem. A kevés népet megsokasítottam. Talán van-e

[8] hazugság a szavamban? Törökök bégjei, népe, ez hallgassátok! A Törököket összegyûjtve, a vidék megtartandását itt írtam le. Hibázva haldoklását ismét itt írtam le. Minden minden szavam  örök kõbe írtam. Reá nézve tudd: a mai Törökök népe, a bégjei, a most engedelmeskedve hibáztok-e?  Apám

[9] kaghán, nagybátyám kaghán uralkodása alatt a négy világtáj nemzeteit hogyan szedte rendbe... Isten parancsa miatt a saját uralkodásom alatt a négy vilagtáj nemzetét rendbeszedtem, és megszerveztem... felemeltem... Türgis kaghánjának leányomat ... csodálatos nagy torral adtam-vettem. Türgis kaghánjának

[10] leányát csodálatos nagy torral fiamnak adtam-vettem... csodálatos nagy ünnepséggel adtam-vettem... csináltattam... akinek feje volt, azzal fejet hajttattam, akinek térde volt, azzal térdet rogyaszttattam. Fönt az Isten, alant a Föld emlegetése miatt

[11] szemmel láthatatlan, füllel hallhatatlan nemzetemet keleten a napkeltére, délen ... nyugaton ... Sárga aranyát, fehér ezüstjét, széles selymét, selyem szüvetét, hátaslovát, csõdörét, fekete cobolyprémjét,

[12] kék mókusát Törökömnek, nemzetemnek nyereségül adtam, rendet teremtettem... bánat nélkül adtam. Fönt az Isten ereje... A Török bégeket, nemzetet

[13] tápláljad, ne okozz neki nehézséget, ne okozz neki szenvedést! ... én Török bégjeim, Török népem... nyerve... e ... e kaghánjától, e bégjeitõl ... vizétõl soha ne válj meg, a Török nemzet,

[14] magad jólétet látandasz, házába belépendesz, bánattalan leendesz. ... Azután a Kína kaghánjától minden képcsinálót elhozattam. Az én szavamat nem törte meg. Kína kaghánja udvari képcsinálóját küldte el. Neki egy egészenrendkívüli síremléket emeltem. Kívül-belül páratlan képeket verettem: Követ csiszoltattam. Keblem szavait irattam. ...

[15] On Ok fia, idegenként látva  tudd! Örök kõoszlopot csiszoltattam... csiszoltattam, írattam....  E kõ síremlékét ...

 

(Nyugati oldal)

 

[1] ... fönt ...

[2] Bilge Kaghán felröppent az égbe.

[3] Ha nyár lenne, fönt az ég

[4] mint a dob dübörögnének, és ilyen

[5] a hegyen a vad-szarvas bõgne, íly

[6] gyászba így sûlyedek. Apám, a kaghán

[7] sírkövét magam, a kaghán

[8] ...

[9] ...

 

(Délnyugati oldal)

 

[1] Bilge Kaghán sírkövét én, Yollug Tigin betüztem. E síremléket, képet, mûvészi ... a kaghán unokaöccse, én Jollug Tigin egy hónap és négy nap ülve írtam, képet csináltam.