Az előző hozzászólásom végén található zárójeles megjegyzés. A kedvedért azért kifejtem.

1. A junk DNS ("A") eredetileg hasznos gén volt. Amikor a körülmények megváltoztak, a szelekció az A-t nem tartalmazó egyedeknek kedvezett. Ez kétféle mutációval jöhet létre: B megjelenésével, illetve A eltűnésével. GOTO 272.

2. Jellemzően nagytestű állatok kislétszámú populációiban fordulhat elő, hogy a kismértékben káros gének is véletlen okokból elterjednek. Minden populáció életében vannak ugyanis olyan válságos időszakok, amikor a populáció létszáma hirtelen a töredékére, mondjuk a korábbi létszám néhány százalékára csökken. Ez egy kisebb létszámú populáció esetében néhány száz példányt vagy még kevesebbet is jelenthet. Egy kismértékben káros mutáció (aminek hatására mondjuk az egyednek átlagosan várhatóan 0.001%-kal kevesebb esélye van a következő generációban utódokat hagyni) azonban véletlen ingadozások következtében rövid távon elterjedhet akár néhány száz példányra is. Kis létszámú populációkban pedig könnyen előfordulhat, hogy egyéb okokból a néhány száz túlélő mindegyike hordozza ezt a hibás (azaz: gyakorlatilag szinte semleges, csak nagyon kismértékben hibás) gént. Amikor a populáció ismét eléri korábbi százezres létszámát (mivel az összes ős rendelkezett A-val, ezért a százezer egyed mindegyike is rendelkezik vele), akkor viszont valahol mutáció következtében megjelenik egy B-vel is rendelkező egyed... GOTO 272.

3. Igen, előfordulhat, hogy egyszerre jelenik meg A és B. Lehet, hogy utána az esetek 99.9%-ában el is tűnik. De a maradék 0.1%-ról még mindig fölteszed a kérdést, hogy "de hát ez miért van itt."

4. Előfordulhat, hogy A eredendően semleges hatású volt eredetileg, aztán később lett káros, akkor jelent meg B. (Ez az 1. pont variációja tkp.)

5. Előfordulhat, hogy B nemcsak A, hanem egy másik junk szakasz ("C") blokkolását is végzi. (C és B szimbiózisa kialakulásáról lásd az első négy pontot.) Mondjuk, olyan módon, hogy a kromoszómán mindent blokkol, ami egy bizonyos konkrét szakaszt követően található. Ami azután jön, az blokkolva van. Amikor C-hez hozzácsatlakozik A, akkor az is blokkolva lesz.

6. Előfordulhat, hogy B, amellett, hogy egy bizonyos szakasz ("D"; Teve példájával legyen ez az 5. kromoszóma 10-20. bázispárja) blokkolását végzi, még mellékesen valamilyen hasznos hatással is jár, mondjuk elősegíti egy bizonyos fajta betegség elleni antigének termelődését. Tegyük fel, hogy D blokkolásának hatására meg mondjuk egy másik (kevésbé súlyos) betegség antigénje nem termelődik. Ez azt jelenti, hogy B nettó hasznos gén, mert ugyan D-t blokkolja, de cserébe ő maga hasznosabb, mint D, ergo B el fog terjedni.

Namost, egy mutációval megjelenik ("beszúrással", nem tudom, mi a szakkifejezés) A, azon a helyen, ahol korábban D volt. (5. kromoszóma, 10-20. bázispár.) Ezzel D eggyel arrébb tolódott (most már 21-31. bázispár), most már B A-t blokkolja, D-t pedig nem blokkolja semmi. Teljesen mindegy, hogy micsoda A, a lényeg, hogy B ettől kezdve nem D-t, hanem a D helyén álló (D-t eggyel arrébb lökő) A-t fogja blokkolni. D pedig ismét teljes erejében virul. Ergo A elterjed. Így hát van megint egy A-B párunk.

7. Biztos, hogy nem gondoltam minden lehetőségre.

Ennyi elég?