Nem elfelejteni, hogy kettőn áll a vásár, ha eleve olyan nagyköveteket küld az USA Mo-ra, akik nemcsak tájékozatlanok, de ráadásul előitéletesek is (mint pl. a szálfa termetű hölgy, de akár a rendszerváltáskori "elfogulatlan" diplomata), ha az illető amerikai köröknél többet nyomnak a latba az üzleti érdekek (Grippen-afér), akkor nem kétséges, hogy a magyar fél legjobb szándékai is meghiusulhatnak. Az ilyenfajta keleteurópai nagyköveti kinevezések nem ritkák az USA diplomáica történetében. Csak a bukaresti nagyköveti posztot betöltő Alfred Moses szerepét kell megnézni (nyiltan támogatta Iliescuékat, saját üzleti érdekeit USA állami érdeknek beállitva zsarolta a NATO tagsággal Romániát, a Nagyrománia Pártot egy kalapba rakta megitélés szempontjából az RMDSZ-el, bár az amerikai zsidó szervezetek egyik vezetője volt, nem szórta a szemét Vadim Tudor nyilt antiszemitizmussa - mig a mo-i kolleganője ezzel az üzenettel érkezett Mo-ra!). A Ch. Gati-hoz hasonlókból meg akad jópár arrafele (pl. Regős P. is), akik minden alkalmat megragadnak, hogy a magyar jobboldalnak betartsanak ahol csak lehet.