Engedelmetekkel most felvetnék egy uj témát.  (MInt tapasztalt anya, ami az én nézőpontomból azt jelenti, hogy valaki akkor taapsztalt anya, ha már legalább x éves a gyereke, és nem pedig csak éppen kismama... namármost az én gyerekeim már 30 évesek, és végigasszisztáltam rengeteg kortársuk fejlődését is.)

 

A gyerekruhákról mege egyebekről lenne itt nagyba szó.

 

"Az én időmben" még az volt a bevett gyakorlat, hogy - bár akkor még a gyerekruhák, kiságyak, járókák, babakocsik, gyerekbútorok valóban fillérekért voltak kaphatóak, de már akkor is egymás között cserberéltük, továbbadtuk a kinőtteket.

Azóta a gyerekholmiknak valóban - ha újonnan vesszük - horribilis ára van, de azt taapsztalom, hogy ez a hagyomány mintha kiveszőfében lenne - legalábbis az internetes kismama világban. Mert "magánban" még működik. MIre is gondolok?

 

Van ugye "Felesleges gyerekholmik" meg "keres kínál" és hasonló stb rovat az interneten, de - tapasztalatból mondom, mert magam is csupa intereneten kapható hazsnált dolgot vettem meg az unokámnak anno még mikor az anyja hallani se akart róla babonából - más a felfogás mainapság. Valóban "olcsóbban" lehet így vásárolni, de ugyancsak taapsztalatból tudom, hogy aki itt e neten nem tudja eladni a holmiját, és elmegy egy bababörzére avagy a helyszűke miatt inkább beviszi valami bababizományiba, akkor lényegesen kevesebbet kap, mint amire számított.

 

A problémám a következő: valóban azok, akik az interneten olyan jellegű hozzászólásal jelentetik meg a hirdetésüket, hogy pl "xy márkájú édibédi kis együttesem szuperáron(20ezer ft helyett 6 ezerért) " és hasonló hirdetéseket csinálnak, azoknak valóban szükségük van erre a pénzre??? Mert szvsz. ha szükségük lenne, akkor nem ilyen drága dolgokat vettek volna eleve...

 

 

Napokkal ezelőtt betettem egy hirdetést több topicba is, ami nagyjából a következőt tartalmazta: helyhiány miatt 15 hónapos unokám kisruháit szivesen kölcsönadom pénzszűklben lévő anyukának. Egy hét után ma jelentkezett végre valaki.

Szerintetek normális ez?