Volt egyszer egy Udo Jürgens hasonmás verseny. Titokban Udo Jürgens is benevezett. Hatodik lett :-D

Tegnap a Fonóbéli koncerten az Echoes Of Pink Floyd ezt tette. Jobb mint az eredeti. És nem az elcsépelt hetvenes évek közepi slágereivel!!! Fantasztikus volt gyakorlatilag a Live Ummagummát élőben visszakapni! Meg a Meddley-t, az Echoest, a You-t. Kedvencem mindig is az Axe-Eugene. Nemhiszem hogy sokan játszák ezeket az elvont számokat, méghozzá egyszerűsítés nélkül, kompletten. Ezzel Almost Famous nyugaton kellene tarolnotok.

Annyit hogy gyorsan feltéve a live Ummagummát az orgonán nincs lezli, igazából a hatvanas években nem is nagyon használták. Szó sincs róla, kell az a laci, jól szól és a Pink Floydban nagyon jól szól a B200-as. Csak esetleg, esetenként ki lehetne választani sebességként a stop-ot is :-)

Külön említést érdemel a rákötött, lezlizett digitális zongora és a négykézlábas gitározás. Tényleg így csinálták? Mert mindenesetre úgy szólt :-)

Menedzselés kéne és turnék nektek.

Egyéb, a lezli tölcsére elé kell bizony kupak. Anélkül nagyon szúró, pulzáló hangja lesz. És nem szabad túl közel tenni a mikrofonokat, mert attól is pulzálni fog a hang.

A keyboard magazin mellékletében van egy kétoldalas cikk lezlik mikrofonozásával kapcsolatban. Ezt a Beauty In B is 1/1 átvette.  Érdemes foglalkozni vele.