Semmis (azaz alapból jogszabályba, törvénybe ütköző) szerződés esetén, amennyiben a semmisséget a bíróság megállapítja és/vagy a felek maguk tapasztalják és a szerződést a továbbiakban nem erőltetik fenntartani (van ilyen, ilyenkor ugyanis nem kergetik egymást fölösleges, időhúzó és költségeket felemésztő pereskedésbe, azaz felelősen járnak  el), az eredeti állapotot kell helyreállítani (in integrum restitutio), feltéve, hogy arra még lehetőség van. Semmis szerződés esetén ugyanis, amennyiben a semmisség okára fény derül, úgy kell tenni, mintha a szerződés, vagy jogviszony soha nem létezett volna, azaz létre sem jött volna.

/közbevetőleg: pont ez a különbség az egyébként megtámadható és a semmis szerződés között, előbbi esetben általában nem muszáj az eredeti állapotot helyreállítani, míg utóbbinál ez feltétlenül szükséges, a semmisség folytán, remélem, érthető vagyok/  

Amennyiben már kölcsönös teljesítések vannak, főleg, ha azok már előrehaladott állapotban vannak, befolyásolhatják a "semmisséget", azaz mivel az eredeti állapot nem állítható helyre, mindenféle - és általában nem teljesen előnyös - köztes megoldások vannak, azonban ilyenkor is szinte fogalmilag kizárt a szerződés fenntartása.

Amennyiben a felek a semmisség okáról tudtak (avagy tudhattak volna, ez a polgári jog szempontjából ugyanaz, s erre azért hívom fel a figyelmet, mert ez egy gondossági kötelem, s önkormányzat ebből nem nagyon mentheti ki magát, mivel ez egy szakapparátussal bíró hivatali szervezet) , legalábbis kártérítési kötelezettség áll fenn, mégpedig jókora.

Ami fontos: vizsgálni kell, hogy a másik fél - jelen esetben a HVB Bank - mennyire járt el gondosan, értesült-e (értesülhetett volna-e) egy esetleges semmisségi okról (netán utánanézett-e, vagy utánanézhetett volna-e ilyennek, felhívták-e egyáltalán erre a figyelmét, stb.), s a kártérítés kérdésénél ezt is mérlegelni kell, azaz saját közrehatását a kár keletkezésében. Ez egyik kedvenc idézetem: "Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat" (Ptk.4.§.).

Természetesen - még mindig a sportcsarnok-szerződésről beszélek - fontos az is, hogy az a bizonyos hivatali szakapparátus (amelynek törvénybe is foglalt kötelezettsége a jogszabályok betartása) hogyan működött közre a bíztatás körében, azaz van-e már építési engedély, amelyet a törvénybe ütközés ellenére kiadtak volna (amúgy mintha pont én hívtam volna fel a figyelmet arra, hogy ha lehet, ne tegyenek ilyet, mert az túl sokba fog nekünk kerülni, de ismételten felhívom  a figyelmet erre, kárenyhítési célzattal).

Tehát nem egyetlen körülményt kell mérlegelni, a bank oldalán is felmerülhet ez-az, tehát ha valóban az a cél, hogy hozzuk helyre a dolgokat, akkor javaslom: mindenki működjön együtt és próbáljon meg lefaragni egy esetleges kártérítési követelésből mindent, amennyit csak lehet! Evégett különösen fontos az ügyben tett esetleges levelezés és a testületi ülésen elhangzottakról készült jegyzőkönyv (a szó szerinti is).

Márti: az érdiek érdeke - kivétel nélkül - az, hogy átlátható és tiszta módon kerüljön sor tranzakciókra az önkormányzati vagyont érintően, függetlenül annak eredményétől, mármint attól, hogy ki is lesz a befektető, hogy összemérhető ajánlatokat tudjanak a képviselők mérlegelni. Szerintem ezt Te sem vitatod :-)))