Sezlony Creative Commons License 2005.10.19 0 0 663
Egészen más. Urban fantasy scifis beütéssel*. Valami ilyesféle lesz a fülszöveg:

Nagate… Egyesek azt gondolták, Tolkien és társai meséi elevenedtek meg, mások pusztán üzleti lehetőséget, szó szerint végtelen piacot láttak benne. Egy városvilág, melynek utcáiról lehetetlen térképet készíteni, melynek épületei lerombolhatatlanok, s melyben ősi tabuk tiltják a végső, nagy kérdések megválaszolását.
Ám az emberek gyárakat emeltek az örökkévaló sikátorok fölé, s a szomszédos negyedek halhatatlan népei közül toboroztak munkásokat, hogy azok a modern zóna filléres csodáiért gürcöljenek. Talán ez változtatott meg mindent Nagatéban, talán valóra vált a tündérek jóslata, mely szerint egy napon felbukkan az első mágiahasználó ember, aki a tájékozódás képességének egyedüli birtokosaként megmentheti a városvilágot a közelgő pusztulástól. De úgy hírlik, a szörnyű Felbomlás a távoli negyedekben már elkezdődött… Ráadásul Kapuban, az emberek ipari enklávéjában összeesküvés és árulás, politikai intrikák és a befolyásolhatatlan végzet készíti elő a modern zóna első forradalmát…
Emberek, ylfek és tündérek; varázstudó örökéletűek és a szívük mélyén gyűlöletet hordozó halandók vágnak neki az utcáknak, melyek a legendák titokzatos negyedéhez, Nagate szívéhez, Városmélyhez vezetnek. Előítéleteikkel, kételyeikkel éppúgy meg kell küzdeniük, mint a mágikus Felbomlás káoszával – míg világossá nem válik, hogy útjuk ugyanannak az ismeretlen tervnek a része, amelynek maga a városvilág irracionális léte is köszönhető.
Miközben Kapu katonai vezetése, illetve a lázadó munkások vezérei elkerülhetetlenül haladnak a végső ütközet felé, nem is sejtik, hogyan kapcsolódik össze a gátlástalan hatalomvágy, egy évtizedes bosszú beteljesítése és egy elhidegült házasság története a városvilág létével és jövőjével.



*A Perdido pályaudvar, végállomás kapcsán sokat vitáztunk arról a fantasya.hu-n, hogy az most scifi vagy fantasy. Szerintem egyértelműen az utóbbi, már csak a mágia létezése miatt is, hiába köríti Miéville racionálisnak szánt tudományoskodással. A Nagatéban a földi racionalitás szemszögén keresztül láthatunk egy mágikusnak tűnő világot, és sehol sem tettem benne konkrét kijelentést arra, hogy a mágia más lenne, mint aminek látszik - bár kételyeket megfogalmaztam, hogy legyen min töprengeni az olvasónak.:) Szóval lehet, hogy másoknak ez így belefér a scifi kereteibe.
Előzmény: DuDoR (662)